Ma miután mosogattam, feljöttek a fiúk és lementünk a szigetre. Már amikor feljöttek, akkor láttam, hogy kurvanagy vihar van készülőben, de hiába mondtam, nem nagyon hatotta meg őket, szóvaés ott átázott az egész ruházatom és becsapott majdnem mellénk a villám, ott szakadt el a cérna és elkezdtem kétségbeesetten sírni, D átölelve próbált melegíteni , aztán amikor igazán bedurvult a vihar berohantunk egy kapualjba és ott vártunk egy fél órát amíg úgy-ahogy elvonult a villámlás. D rettentő rendes volt, végig, szinte megállás nélkül ölelt, aztán amikor már nem volt valószínű, hogy belénkcsap valami, kirohantunk a szigetről és hazaszaladtunk. Mázli hogy a lakás nincs messze a hídtól (kb egy perc).
Szóval bőrig ázva másztunk fel a lakásba, most itt ül a két D alsógatyában, M pedig póló nélkül, szóval egészen menedékház jellegű a hely.
Most filmet nézünk ami baromijó, Carnage a címe, szerintem érdemes mindenkinek megnézni, remek comedy drama. No pont most lett vége.
Most megyek, majd valamikor jelentkezem:)
Ja, és tegnapelőtt D-vel megvettük a Királyok csatáját!
Eyecandy:
gudnájt,
Criollo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése