Mit teszel akkor, ha valakivel elkerülhetetlen a találkozás (bár eddig kivételes ügyességgel elkerülted már két hónapja), és mégis muszáj lesz, mert egy számodra fontos személy valakijéről van szó?..
Mert én eddig elkerültem. Kiválóan. Nem akarok konfliktust. Nem akarok kiábrándítani. Nem akarok ismerkedni.
Távolról könnyű esetnek tűnhetek, kis bájosnak, ó, de vicceske és milyen simulékony, de igazából ez nem így van. Egy ideig nem is veszek részt a társalgásban, kivonom magamat minden ilyesmi alól, és pillanat alatt bekattanhat az, hogy nekem ebből elegem van, és hopsz, már át is vettem a beszélgetés vezérfonalát, és észrevétlenül kínosabbnál kínosabb témák felé terelem, hogy legalább a lehetőségekhez mérten jól szórakozzak (/szórakozzam?).
És mivel már legalább két hónapja tudom, hogy ezzel a lánnyal nincs kedvem találkozni (főleg mert akkora fenék lett kerítve neki, mivel "haha" ugyanúgy hívnak, haha hát ez sorsszerű, haha hát ti a legjobb barátnők lesztek és megtaníthatod FŐZNI is), így előre látható, hogy nem tudom majd kontrollálni a bennem rejlő "leszarást" és "elegemvan"-t, és kínos perceket fogok okozni.
Most kerek perec leírom, hogy sose voltam lányos lány, alig-alig voltak lánybarátnőim, legjobb barátnőm pedig csak egy, ő is babakorunk óta. Na meg lovasbarátném, dehát vele se ülünk le cseverészni, hanem lóhátról vagyunk barátnők, de úgy nagyon jók. Oszt vannak lányismerősök, akiket kedvelek, esetleg nagyon kedvelek, de az, hogy úgy igazán BARÁTNŐ, meg hogy igyunk beszélgessünk főzzünk beszéljünkapasikról, na az nem megy és nem is ment soha. Egyszer próbálkoztam, de keserves vége volt.
Én egyszerűen nem vagyok ilyen. A legjobban fiútársaságban érzem jól magam. Egészen ovi óta. Ott is én voltam a bandavezér a fiúk között, ja, mert bandáztunk, és azt biza nem virágcsokorral kellett kivívni, hanem verekedéssel (vannak szép emlékeim :D). A verekedésről azóta leszoktam, a fiútársaságról nem. Sose vágytam barátnőre..
Főleg nem egy erőltetett barátnőre. I mean, most ki élvezné, ha azzal traktálnák már két hónapja, hogy tök jól ellesztek, jaj, ismerkedjetek már össze, jaj majd megtanítod főzni, jaj.
Jaj. És akkor itt figyelj is oda, hogy a kínos, erőltetett mosoly egy kicsit természetesnek hasson az odanyögött "aha."-val.
Most pedig tényleg elkerülhetetlen a míting, valószínűleg jövő hét végén fog bekövetkezni. Hacsak nem lesz valami égbekiáltóan sürgős dolgom, mint eddig is volt. Addig magamra szedek ekkis jómodort és puszipuszit, meg girly talk-ot.
De az meg nem én lennék, szóval inkább hagyom a fenébe.
Oh god, why.
Most megnyugszom Dexterrel, meg filozófiával (bár ezzel szerintem csak jobban felhúzom magam), kéne körmöt is festeni.
Jaj, és ma reggel - vagy délután? Nem emlékszem, melyik alvásom volt, de sírva ébredtem, mert azt álmodtam, hogy amolyan Battle Royalosan, vonattal egy régi "vonattemetőbe" visznek, és 40 percünk van arra, hogy csak egy maradjon.. És valamiért én nagyon gyaktam, de nem direkt, és nem akartam, és véletlenül a barátnőmbe is "sikerült"... és sírva öleltem át és inkább hagytam, hogy öljenek meg engem is, csak vele halhassak, ha már ilyet tettem..
Kurvaszar. És most ilyen búskomor hangulatom van:
Criollo.
2012. október 29., hétfő
2012. október 28., vasárnap
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
(Aki tudja honnan a cím, pacsi jár érte)
Tegnapelőtt D barátjánál, M-nél voltunk. Úgy volt, hogy megnézzük egy nagyon kedves könyvélményem film változatát (Minden vilángol). Már bekészültünk, ser, csítosz, hepinesz, kicsit Skyrimoztunk, erre M elkezdi dörzsölni a szemét, hogy szempilla ment bele, jaj de szar. Dörzsöli dörzsöli, csak nem jön ki, már 10 perce. Kimegy a fürdőbe, néézi alapost, hát egy komplett HAJSZÁL ment a szemébe (bocsi az érzékenyebb lelkületűektől, azokat megnyugtatom, hogy én megnézni se bírtam, sőt, kerültem a szemkontaktust is vele, hát, én ilyen vagyok - ilyenkor jön a méltatlankodás, hogy dehát orvos gyereke vagy hej, hát milyen dolog ez, dehát van ilyen.). Hogy hogyan sikerült beszerkeszteni az EGÉSZET a szemébe, azt senki de senki nem tudja. Mindenesetre fél óra próbálkozás után sem sikerült kiszednie, úgyhogy elintultunk a Kapás utcai ügyeletre, ami ofkorsz zárva volt, szóval meglátogattuk a Rét utcait, ahol meg a kedves édes aranyos doktornő MEG SE NÉZTE a szemét, M elmondta a panaszt, és erre a nő lazán elküldött volna minket a Nagyvárad térre (!! tényleg, igazából a Mechwarthoz tök közel van, egy köpés, főleg, hogy M-nek nincs is bérlete..), erre M mondta, hogy dehát ez egy hajszál, nem lehetne kikapni, merthogy nincs bérlete, nem tud elmenni a Nagyvárad térig (!!), erre a nő arrogáns hangon közölte, hogy "Most akkor én adjak pénzt vagy mi?". Szóval ott tartunk, hogy egy ügyeletes orvos azt se mondta, hogy muti mán a szemgolyód hapsikám, legalább azt lássam nem hazucc-e. Nem durva?
Szóval mentünk vissza M-hez, és úgy döntöttem, felhívom anyát, aki több szakvizsgás orvos, hogy mit tegyünk ilyenkor éjnek idején. Erre anya tanácsolt, M úgy döntött, pihenteti kicsit meggyötört szemgolyóit, szóval megnéztük a filmet, és utána úgy, ahogy anya mondta, kikapta a szeméből a gonosz hajat.
Szóval ennyit arról, hogy nagyvárad tér, meg hogy az ügyeletes orvos nem tudja kiszedni a hajat amikor M ki tudta, csak kis orvosi praktikai tanács kellett.
Annyira furcsa volt nekem, hogy Budapesten mennyire szidják az egészségügyet, hiszen én itt "vidéken" soha nem találkoztam ilyennel, mindenhol kedvesek, alaposak, lelkiismeretesek voltak velem. Hát még ha anyára gondolok, akiről a betegei a helyi újságba írnak, hogy milyen kedvesaranyos. Tény, hogy majd beleszakad a munkájába, de nincs olyan, hogy ha jön egy beteg, hogy elküldi ránézés nélkül, hogy ő ilyet nem és menjen el két várossal arrébb.
Na erről ennyit. Végül rituálisan elégettük a gonosztevőt, mmint a hajszálat, jó büdös disznópörzsölés szag lett a szobában, majd megfúltunk de legalább elégtételt éreztünk az esti szenvedéseinkért. Vagy hogymondják.
Amúgy a film szerintem szenzációs, bár nem arról szól mint a könyv (de ezt megszokhattuk, és nem is baj, mert így aki a könyvet utána elolvassa, teljesen új sztorival kerül szembe). Még körülbelül 2 éve olvastam a könyvet, mivel imádom Jonathan Safran Foer könyveit és baromira meglepődtem, hogy van belőle film is ( a Rém hangosan és irtó közel -film viszont elég siralmasra sikeredett :( ).
Mindenesetre olyan fajta mind az írott és a mozgóképi (ahh) verziója, amin sírósra röhögöd és sírósra sírod magad. Baromi nehéz témát dolgoz fel, nem egy halivúd, mivel az Ukrajnában elkövetett zsidógyilkosságok állnak a középpontban.
Én azt mondom, hogy aki szereti az igazán széles érzelmi skálán mozgó alkotásokat, az olvassa el a könyvet, nézze meg a filmet, mert nem gondolom, hogy csalódna.
A majdnem-főszereplő Elijah Wood, aki kábé annyi mimikával dolgozik a filmben mint Nicole Kidman úgy általában, de azért élvezhető bőven:)
Aztááán tegnap D-vel romántise sétát tettünk a dunaparton, majd meglátogattuk a World Press Photo kiállítást, ami baromijó volt.
Az egyik kedvencem ez a kép: http://www.worldpressphoto.org/photo/2012-salil-bera-sn-hm?gallery=2634&category=57
A másik pedig ez: http://www.worldpressphoto.org/photo/2012-alexander-gronsky-dls3-gl?gallery=2634&category=52 .
Ma pedig temetőt látogatni voltunk Géderlakon apáékkal, és hazajöttem velük. A héten végig itthon leszek, D jön csütörtökön, barátnémmal lovagolunk is valamikor, itt a kutya itt a macska, szóval szuper.
Az egyetlen ami belerondít a hétköznapjaimba a Filozófia kurzusra készítendő IRGALMATLANSOK jegyzet, jamerthogy ez kötelező. Eddig Platónt és Arisztotelészt csináltam meg, és november 6-ig még kb 7 olvasmányon kell átrágnom magam, mert akkor lesz ellenőrzés. Aztán második negyedévben újra jön egy rakat. De ma bevégeztettem sorsom Arisztotelésszel, hát hogymondjam, nagyon szenvedélyes volt, ennyit még életemben nem szentségeltem jegyzetelés közben.
Na most megyek, hallgatok Pressert ( ez a zenei ősisten már babakorom óta végigkövet az életemen, 8 éves koromban rendszeresen, minden nap leültem a hifi elé és végighallgattam az Angyalok és emberek albumot úgy, hogy végig olvastam a szöveget hozzá, imádtam. Ugyanígy a Locomotiv GT 424-albumát is), oszt olvasok Truancyt.
És vágyakozom egy ló után.
Criollo.
Tegnapelőtt D barátjánál, M-nél voltunk. Úgy volt, hogy megnézzük egy nagyon kedves könyvélményem film változatát (Minden vilángol). Már bekészültünk, ser, csítosz, hepinesz, kicsit Skyrimoztunk, erre M elkezdi dörzsölni a szemét, hogy szempilla ment bele, jaj de szar. Dörzsöli dörzsöli, csak nem jön ki, már 10 perce. Kimegy a fürdőbe, néézi alapost, hát egy komplett HAJSZÁL ment a szemébe (bocsi az érzékenyebb lelkületűektől, azokat megnyugtatom, hogy én megnézni se bírtam, sőt, kerültem a szemkontaktust is vele, hát, én ilyen vagyok - ilyenkor jön a méltatlankodás, hogy dehát orvos gyereke vagy hej, hát milyen dolog ez, dehát van ilyen.). Hogy hogyan sikerült beszerkeszteni az EGÉSZET a szemébe, azt senki de senki nem tudja. Mindenesetre fél óra próbálkozás után sem sikerült kiszednie, úgyhogy elintultunk a Kapás utcai ügyeletre, ami ofkorsz zárva volt, szóval meglátogattuk a Rét utcait, ahol meg a kedves édes aranyos doktornő MEG SE NÉZTE a szemét, M elmondta a panaszt, és erre a nő lazán elküldött volna minket a Nagyvárad térre (!! tényleg, igazából a Mechwarthoz tök közel van, egy köpés, főleg, hogy M-nek nincs is bérlete..), erre M mondta, hogy dehát ez egy hajszál, nem lehetne kikapni, merthogy nincs bérlete, nem tud elmenni a Nagyvárad térig (!!), erre a nő arrogáns hangon közölte, hogy "Most akkor én adjak pénzt vagy mi?". Szóval ott tartunk, hogy egy ügyeletes orvos azt se mondta, hogy muti mán a szemgolyód hapsikám, legalább azt lássam nem hazucc-e. Nem durva?
Szóval mentünk vissza M-hez, és úgy döntöttem, felhívom anyát, aki több szakvizsgás orvos, hogy mit tegyünk ilyenkor éjnek idején. Erre anya tanácsolt, M úgy döntött, pihenteti kicsit meggyötört szemgolyóit, szóval megnéztük a filmet, és utána úgy, ahogy anya mondta, kikapta a szeméből a gonosz hajat.
Szóval ennyit arról, hogy nagyvárad tér, meg hogy az ügyeletes orvos nem tudja kiszedni a hajat amikor M ki tudta, csak kis orvosi praktikai tanács kellett.
Annyira furcsa volt nekem, hogy Budapesten mennyire szidják az egészségügyet, hiszen én itt "vidéken" soha nem találkoztam ilyennel, mindenhol kedvesek, alaposak, lelkiismeretesek voltak velem. Hát még ha anyára gondolok, akiről a betegei a helyi újságba írnak, hogy milyen kedvesaranyos. Tény, hogy majd beleszakad a munkájába, de nincs olyan, hogy ha jön egy beteg, hogy elküldi ránézés nélkül, hogy ő ilyet nem és menjen el két várossal arrébb.
Na erről ennyit. Végül rituálisan elégettük a gonosztevőt, mmint a hajszálat, jó büdös disznópörzsölés szag lett a szobában, majd megfúltunk de legalább elégtételt éreztünk az esti szenvedéseinkért. Vagy hogymondják.
Amúgy a film szerintem szenzációs, bár nem arról szól mint a könyv (de ezt megszokhattuk, és nem is baj, mert így aki a könyvet utána elolvassa, teljesen új sztorival kerül szembe). Még körülbelül 2 éve olvastam a könyvet, mivel imádom Jonathan Safran Foer könyveit és baromira meglepődtem, hogy van belőle film is ( a Rém hangosan és irtó közel -film viszont elég siralmasra sikeredett :( ).
Mindenesetre olyan fajta mind az írott és a mozgóképi (ahh) verziója, amin sírósra röhögöd és sírósra sírod magad. Baromi nehéz témát dolgoz fel, nem egy halivúd, mivel az Ukrajnában elkövetett zsidógyilkosságok állnak a középpontban.
Én azt mondom, hogy aki szereti az igazán széles érzelmi skálán mozgó alkotásokat, az olvassa el a könyvet, nézze meg a filmet, mert nem gondolom, hogy csalódna.
A majdnem-főszereplő Elijah Wood, aki kábé annyi mimikával dolgozik a filmben mint Nicole Kidman úgy általában, de azért élvezhető bőven:)
Aztááán tegnap D-vel romántise sétát tettünk a dunaparton, majd meglátogattuk a World Press Photo kiállítást, ami baromijó volt.
Az egyik kedvencem ez a kép: http://www.worldpressphoto.org/photo/2012-salil-bera-sn-hm?gallery=2634&category=57
A másik pedig ez: http://www.worldpressphoto.org/photo/2012-alexander-gronsky-dls3-gl?gallery=2634&category=52 .
Ma pedig temetőt látogatni voltunk Géderlakon apáékkal, és hazajöttem velük. A héten végig itthon leszek, D jön csütörtökön, barátnémmal lovagolunk is valamikor, itt a kutya itt a macska, szóval szuper.
Az egyetlen ami belerondít a hétköznapjaimba a Filozófia kurzusra készítendő IRGALMATLANSOK jegyzet, jamerthogy ez kötelező. Eddig Platónt és Arisztotelészt csináltam meg, és november 6-ig még kb 7 olvasmányon kell átrágnom magam, mert akkor lesz ellenőrzés. Aztán második negyedévben újra jön egy rakat. De ma bevégeztettem sorsom Arisztotelésszel, hát hogymondjam, nagyon szenvedélyes volt, ennyit még életemben nem szentségeltem jegyzetelés közben.
Na most megyek, hallgatok Pressert ( ez a zenei ősisten már babakorom óta végigkövet az életemen, 8 éves koromban rendszeresen, minden nap leültem a hifi elé és végighallgattam az Angyalok és emberek albumot úgy, hogy végig olvastam a szöveget hozzá, imádtam. Ugyanígy a Locomotiv GT 424-albumát is), oszt olvasok Truancyt.
És vágyakozom egy ló után.
Criollo.
2012. október 26., péntek
Battle Royale
Kevesebb, mint egy hét alatt olvastam ki, elképesztő könyv, teljesen a "magáévá tesz", beszippant, hatása alá kerül az ember.
Fantasztikus.. Borzalmas.. Katartikus. Semmi ehhez hasonlót nem olvastam még, rendkívül egyedi.
Nagyon izgalmas; érzi az ember, hogy ez nem játék.
Nem mondom, kell hozzá gyomor. De megéri ez a 740 oldal, minden pillanatot, minden forintot megér(ne, ha úgy vettem volna).
Az éhezők viadala elbújhat. De ne is lássam ezek után a nyomát se..
Olyan, mint a porból készült krumplipüré az igazihoz hasonlítva. Ízetlen, gyenge, harmatos utánzat. Mint a langyos fos.
Már legalább egy órája befejeztem, és még mindig teljesen ezen kattog az agyam.
Fúú..
Criollo.
2012. október 23., kedd
2012. október 22., hétfő
tutihogyiksz
A hétvégén itt volt D és a barátja nálunk, nagyon jó volt, mentünk kirándulni minden nap:) Szombaton csak ide a szomszéd erdőbe mentünk 3 órára, megmutattam nekik egy kedves vágtautamat. Vasárnap viszont már apáék is hazaértek, és egyből nekiindultunk egy jó hosszú, 13 kilométeres sétának. Annyira helyes volt a kuty, ő is döcögött végig velünk (mára olyan izomláza lett, hogy jaj:D).
Láttunk gyönyörű dolgokat, amihez mi hozzá vagyunk szokva viszont D és a barátja nem sok ilyet lát. Ettől függetlenül mindannyiunknak csodás élmény volt, amikor egy kerítés mellett mentünk az erdőben (van egy hatalmas "vaddisznóskert" az erdőnkben ami be van kerítve, azt kerültük meg), és egyszer csak tőlünk 10 méterre, velünk szemben egy hatalmas szarvasbika könnyedén kiugrott az 1.60-as kerítésen és elvágtatott.. Ilyet azért nem mindenki lát.
Aztán elértünk egy forráshoz, ami egy domboldalon van fönt az erdőben, csodaszép helyen, nagyon vadregényes. El is határoztam, hogy legközelebb barátnémmal ellovagolunk oda (és lehet, hogy ez a legközelebb holnap lesz :) ). Jó 20 kilométeres túra.
Szóval útközben érintettük a forrást, egy templomromot, a Hertelendy kastélyt. Imádom ezt a környéket! Menet közben, mivel végig a vaddisznóskert mellett haladtunk, láttunk jópár vaddisznót. Volt egy, ami közvetlenül a kerítés mellett állt, és látta, hogy jövünk, viszont nem mozdult arrébb.. Már másfél méterre álltunk csak tőle, és egyszerűen csak bámult bután.. Felőle fújt a szél, nem érezte a szagunkat, csak látta, hogy valami anomália van itt, de nem jött rá, hogy veszélyt jelentünk-e:) Jópofa.
D-ék ma hazamentek, én szerdán megyek, mert akkor csak este 6-tól van órám, így ráérek felvonszolni a fenekem a bides fővárosba.:) Szeretem ám azt is.
De azért az előtted ugró szarvasbikához nem sok minden fogható. Elképesztő az a könnyedség, ahogy átlendült a kerítés fölött. Meg se rándultak az izmai, csak hipp és hopp és ugyanolyan kecsesen repült át, mint ahogy nekifutott. Mintha az ember átlépne egy követ. Neki is annyi erőfeszítésébe került/nem került a kerítés.
Imádom a szarvasokat, mondtam már?
Criollo.
Láttunk gyönyörű dolgokat, amihez mi hozzá vagyunk szokva viszont D és a barátja nem sok ilyet lát. Ettől függetlenül mindannyiunknak csodás élmény volt, amikor egy kerítés mellett mentünk az erdőben (van egy hatalmas "vaddisznóskert" az erdőnkben ami be van kerítve, azt kerültük meg), és egyszer csak tőlünk 10 méterre, velünk szemben egy hatalmas szarvasbika könnyedén kiugrott az 1.60-as kerítésen és elvágtatott.. Ilyet azért nem mindenki lát.
Aztán elértünk egy forráshoz, ami egy domboldalon van fönt az erdőben, csodaszép helyen, nagyon vadregényes. El is határoztam, hogy legközelebb barátnémmal ellovagolunk oda (és lehet, hogy ez a legközelebb holnap lesz :) ). Jó 20 kilométeres túra.
Szóval útközben érintettük a forrást, egy templomromot, a Hertelendy kastélyt. Imádom ezt a környéket! Menet közben, mivel végig a vaddisznóskert mellett haladtunk, láttunk jópár vaddisznót. Volt egy, ami közvetlenül a kerítés mellett állt, és látta, hogy jövünk, viszont nem mozdult arrébb.. Már másfél méterre álltunk csak tőle, és egyszerűen csak bámult bután.. Felőle fújt a szél, nem érezte a szagunkat, csak látta, hogy valami anomália van itt, de nem jött rá, hogy veszélyt jelentünk-e:) Jópofa.
D-ék ma hazamentek, én szerdán megyek, mert akkor csak este 6-tól van órám, így ráérek felvonszolni a fenekem a bides fővárosba.:) Szeretem ám azt is.
De azért az előtted ugró szarvasbikához nem sok minden fogható. Elképesztő az a könnyedség, ahogy átlendült a kerítés fölött. Meg se rándultak az izmai, csak hipp és hopp és ugyanolyan kecsesen repült át, mint ahogy nekifutott. Mintha az ember átlépne egy követ. Neki is annyi erőfeszítésébe került/nem került a kerítés.
Imádom a szarvasokat, mondtam már?
 |
| A forrás :) |
Criollo.
2012. október 14., vasárnap
tudod én átölelném az egész világot ha volna olyan
Éss megvolt a lovaglás, hiperszuper jó volt, csak szegény Szürke valamiért nagyon lepukkant :-/ Elég soványka, de remélem fel tud szedni magára valamennyit. Szóval most óvatoskán mentünk, nehogy terheljük, viszont vágtánál így is 50 méterrel a másik ló előtt rongyolt, alig lehetett megállítani, imádom ezt az életerőt! Annyira arab:)) Totál nincs tisztában vele, hogy ő most sovány, nem kéne, hogy ennyi gőz legyen a seggében.
Van pár kép, aztán ígérem írok majd másról is, csak még nincs nagyon miről. Ja, anya sütött ananászos mandulás sütit, aaaaaaa igazi orgazmikus élmény, baromijó.
A mai ebéd pedig sütőtökkrémleves, gyümölcsleves, sült báránycomb currys rizzsel, francia hagymapitével, édesköménysalátával.:) Yumm.
Van pár kép, aztán ígérem írok majd másról is, csak még nincs nagyon miről. Ja, anya sütött ananászos mandulás sütit, aaaaaaa igazi orgazmikus élmény, baromijó.
A mai ebéd pedig sütőtökkrémleves, gyümölcsleves, sült báránycomb currys rizzsel, francia hagymapitével, édesköménysalátával.:) Yumm.
Jó étvágyat, ha éppen enni készültök, mi most ülünk asztalhoz:)
Criollo.
2012. október 13., szombat
szépszépjójó
És holnap LOVAGOLNI megyek!!!
Mert a Szürke még ittvan! A csikója meg már nem!! Pedig már elsirattam, hogy soha nem ülök már a lovamhoz hasonló egyeden, és mégis.. Szuper! Baromijó.. jaj, nagyon örülök.. Lovas barátnémmal megyünk reggel, jó lesz:)
Ez pedig annyira széééép, már évek óta imádom és csak most jutott eszembe..
Jóéjt!!
Criollo.
Mert a Szürke még ittvan! A csikója meg már nem!! Pedig már elsirattam, hogy soha nem ülök már a lovamhoz hasonló egyeden, és mégis.. Szuper! Baromijó.. jaj, nagyon örülök.. Lovas barátnémmal megyünk reggel, jó lesz:)
Ez pedig annyira széééép, már évek óta imádom és csak most jutott eszembe..
Jóéjt!!
Criollo.
2012. október 10., szerda
mi a címe ennek a könyvnek
Nem értem. Nem értem. Miéééért kell a LOVAGLÓCSIZMÁT betuszkolni a divatvilágba?? Még ha egy hasonló stílusú "modellt" készítenének, és azt hordanák az emberek, az elmegy, nade oridzsináál lovaglócsizmát?...
Egyszerűen ha meglátom, mindig az jut eszembe, hogy ennyi erővel sapka helyett fel lehetne venni úszósapkát, vagy bukósisakot.
A lovaglócsizma arra van hogy taposs vele a lószarban, ne ázzon be a lábad, ha a lovadat a pocsolyákon keresztül hajkurászod mert nem akar dolgozni ma, nem a 4-es6-osra. Én is utaztam már buszon lovaglófelszerelésben, a következő megállóig, mert nem volt öltöző a lovardában. De ez falun történt, és nyilvánvaló volt az öltözékemből, hogy ippeg sportóóni megyek (értsd: pálcás zabla által kiszakított póló, sáros lovaglócsizma, lózsíros lovaglónadrág - hja ugye aki nem szeret nyeregben ülni -, és a kezemben lötyög a kobak meg a pálca.) Ja és az még a funny az egészben, hogy nem is néznek igazából utána a dolgoknak, hogy milyen egy lovaglócsizma. Mert ami nem szartaposásra való, az BŐRBŐL van és na AZ fancy. De inkább megveszik a gumit.
Na whatever. Csak aztán remélem, hogy kurvagyorsan kimegy a divatból.
Legközelebb már az lesz, hogy hú, de cuki az az ejtőernyő, mától azzal a hátamon megyek iskolába.
Vagy rosszabb, maradjunk a lovaknál, mondjuk kitalálnak egy élő hónaljpónit, amit a kistáskában (akár borítéktáskában is!!) lehet hurcibálni.
Ja, amúgy a CameraBag 2 programmal szenvedek éppen, de nem éri meg megvárni a még 20 percet amíg letölti a gép a Fujim driverét, szóval addigis elmegyek fürödni.
Criollo.
Egyszerűen ha meglátom, mindig az jut eszembe, hogy ennyi erővel sapka helyett fel lehetne venni úszósapkát, vagy bukósisakot.
A lovaglócsizma arra van hogy taposs vele a lószarban, ne ázzon be a lábad, ha a lovadat a pocsolyákon keresztül hajkurászod mert nem akar dolgozni ma, nem a 4-es6-osra. Én is utaztam már buszon lovaglófelszerelésben, a következő megállóig, mert nem volt öltöző a lovardában. De ez falun történt, és nyilvánvaló volt az öltözékemből, hogy ippeg sportóóni megyek (értsd: pálcás zabla által kiszakított póló, sáros lovaglócsizma, lózsíros lovaglónadrág - hja ugye aki nem szeret nyeregben ülni -, és a kezemben lötyög a kobak meg a pálca.) Ja és az még a funny az egészben, hogy nem is néznek igazából utána a dolgoknak, hogy milyen egy lovaglócsizma. Mert ami nem szartaposásra való, az BŐRBŐL van és na AZ fancy. De inkább megveszik a gumit.
Na whatever. Csak aztán remélem, hogy kurvagyorsan kimegy a divatból.
Legközelebb már az lesz, hogy hú, de cuki az az ejtőernyő, mától azzal a hátamon megyek iskolába.
Vagy rosszabb, maradjunk a lovaknál, mondjuk kitalálnak egy élő hónaljpónit, amit a kistáskában (akár borítéktáskában is!!) lehet hurcibálni.
Ja, amúgy a CameraBag 2 programmal szenvedek éppen, de nem éri meg megvárni a még 20 percet amíg letölti a gép a Fujim driverét, szóval addigis elmegyek fürödni.
Criollo.
2012. október 8., hétfő
Kalandra fel, ha tudsz gyere el hisz minket minden érdekel
Ma voltam nyugati aluljáróban könyvet átvenni, ottragadtam könyvet túrni a 100 Ft-os ládákból, vettem egyet, voltam szintén aluljáróban az Eiffel antikváruimban, vettem egy könyvet. Voltam a Fény utcai piacon, vettem egy kiló szőlőt és egy kiló almát.
Most pedig filozófiát fogok jegyzetelni.
Elméletileg már három hete ezt jegyzetelem.
Franc essen bele.
Ja, és apa megkérdezte, mit kérek a huszadik szülinapomra. Mert hogy ez nagy esemény. És nekem ettől kicsit bőgni kell, ugyanis lovat szeretnék. De az szinte lehetetlen (egyelőre?), pedig milyen csodás lenne egy akhal csikó..
Szóval gondolkoztam kicsit, és arra jutottam, hogy azt szeretném, hogy apával menjünk el pusztaszerre, és túralovagoljunk.
Így több, régóta vágyott dolog is teljesülne.
Például az, hogy lovagoljak, vagy hogy apával, vagy hogy pusztaszeren, vagy hogy AKHALON..
Szóval ezt fogom kérni.
És kitűznénk egy időt, hogy mondjuk márciusban, vagy nemtudom, és addigra visszafogynék a lovaglónadrágomba (5 éve nem volt használva). Ma kezdtem a visszafogyást. Ez rohadt jó motiváció.
Már csak apának kéne szólni róla...
Na megyek filozofálni.
Criollo.
Most pedig filozófiát fogok jegyzetelni.
Elméletileg már három hete ezt jegyzetelem.
Franc essen bele.
Ja, és apa megkérdezte, mit kérek a huszadik szülinapomra. Mert hogy ez nagy esemény. És nekem ettől kicsit bőgni kell, ugyanis lovat szeretnék. De az szinte lehetetlen (egyelőre?), pedig milyen csodás lenne egy akhal csikó..
 |
| Például közülük az egyik.. |
Így több, régóta vágyott dolog is teljesülne.
Például az, hogy lovagoljak, vagy hogy apával, vagy hogy pusztaszeren, vagy hogy AKHALON..
Szóval ezt fogom kérni.
És kitűznénk egy időt, hogy mondjuk márciusban, vagy nemtudom, és addigra visszafogynék a lovaglónadrágomba (5 éve nem volt használva). Ma kezdtem a visszafogyást. Ez rohadt jó motiváció.
Már csak apának kéne szólni róla...
Na megyek filozofálni.
Criollo.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)