álmok és forralt bor

Na végeztem a mai adag munkámmal, így dumálok még egy kicsit, ma már másodszor.

Tegnap itt volt D-vel közös barátunk, M, akinek főztem forralt bort és azt iszogattuk. És akkor elmesélte, hogy múlt éjszaka egy volt barátukkal álmodott, akivel kiskorukban nagyon jóban voltak, de hirtelen nagyon megromlott a viszonyuk (de már nem is Magyarországon él a srác). És hogy az álmában ebből semmit nem érzékelt, újra barátok voltak, mintha nem is lett volna semmi konfliktus, semmi vita, semmi "különválás". Az volt a természetes, hogy a barátság "állapotában" léteznek.

Nagyon érdekesnek találtam ezt az álmot, mivel nekem is gyakran vannak ilyenjeim, leginkább két személlyel kapcsolatban. Az egyik egy volt barátnőm, akivel 2-3 évig hihetetlenül jóban voltunk, aztán hirtelen rosszban lettünk és mindenki ment a saját útjára. Viszont mint ahogy M-nél, itt sem volt lezárása a dolognak, nem volt korrekt "closure", hogy most megbeszéljük, hogy tovább nem, mert ez így nem jó. Csak elhidegültünk hirtelen. És valószínűnek tartom, hogy pont a lezáratlanság miatt álmodom többször is arról hogy még mindig barátnők vagyunk és minden a régi ilyen szempontból. És ez olyankor, az álomban nagyon jó érzés, nagyon jól esik, viszont felébredve tisztában vagyok az okokkal, hogy miért is nincs már ez a barátság.
A másik pedig az egyik "ex", pont a D előtti. Mondhatni D miatt hagytam ott az illetőt, szerencsétlent mindenféle lezárás nélkül megintcsak, egyik napról a másikra. Sosem voltunk úgy igazán együtt, nem volt "hitelesítve" a kapcsolat, csak élveztük egymás társaságát. És akkor elutaztunk és megismertem D-t, és amikor hazaértünk, már nem foglalkoztam C-vel. El se mondtam neki, hogy vacapp, mi is van, már nem érdekelsz, találtam mást, stb, csak úgy.. lógva hagytam. Ezt igazából szégyellem is nagyon, és hihetetlenül sajnáltam, amikor ő még próbált volna kedveskedni nekem, azt se tudta, mi van, én meg teljesen érdektelenül viszonyultam hozzá. Aztán amikor megtudta (nem tőlem... igen, szégyellem), akkor úgy gondolom, hogy dühös volt és nem bírta D-t, ami érthető teljesen (ez volt kb 4 éve). Viszont pont a múltkor találkoztam vele teljesen váratlanul a vasútállomáson, ott állt a barátnőjével (akiről tudom, hogy már pár éve együtt vannak), és olyan meglepetésként ért, hogy ott van, hogy hirtelen nem tudtam kontrollálni a mozdulataimat, a mimikámat, stb, és látszott rajtam, milyen kellemes meglepetésként élem meg, hogy itt van. És látszott rajta is (ő is meglepődött), hogy szintén pozitív számára az élmény. És ez jó. Pedig csak egy "Helló - Szia" volt. De az mosollyal.
Én őszintén, tiszta szívből örülök neki, hogy van barátnője, akit így szeret, és hogy mindkettőnk élete szépen folyik - ennek ellenére úgy gondolom, mindketten mosolyogva gondolunk vissza egymásra, negatív érzések nélkül. Néha eszembe jut, és akkor gondolok rá, hogy remélem minden rendebn van vele, hogy még megvannak a barátnőjével, és hogy boldog. És jó lenne, ha ő is így gondolna rám. És szerintem így gondol. És ez olyan jó.
De amiért őt is felhoztam az az (csak kellett a full sztori ahhoz, hogy jól látszódjon a lezáratlanság), hogy vele is többször álmodom az átlagosnál, és az is mind mind pozitív. És nem, sosem tér át intim mezsgyékre az álom, hanem mindig az van, hogy látjuk egymást, találkozunk véletlenül, és mosolygunk, és örülönk mindketten, hogy ilyen jól van a másik, és mint két régi barát tudunk beszélgetni.  (Emellett néha álmodom olyat, hogy szeretné, ha együtt lennénk, de én mindig nemet mondok - elmondom neki, hogy sajnos elkésett, mert D van nekem, de valahogy tudom teljesen értékelni a gesztusát.)

Ennyit a lezáratlanságról. Csak érdekesnek találom, hogy emiatt jönnek elő álmaimban emberek, olyanok, akikkel közeli kapcsolatom volt, és hirtelen váltunk szét. Mindenesetre, ha már az életben úgy esett, hogy többet nem érintkezünk egymással akár verbális szinten sem - se a volt barátnőmmel, se C-vel (azaz csak minimális, szia-szia szinten) -, akkor jó így, legalább az álmokban összeülni és megbeszélni, hogy mindenki jól van.

A meara lét és a kérdések összefüggései

Koppánytól kaptam ilyen kérdéssorozatot, díjat, ki hogy hívja. Nagyon köszönöm, igazából nagyon jól is jött, mert nem tudtam mit írni a blogba már egy ideje, és szégyelltem is magam. Már hogy saját magam előtt, mert nem bírok kinyögni pár értelmes mondatot sem. Úgyhogy lássuk a medvét.

1) Mi a kedvenc számítógépes/mobilos játékod? (Nincs olyan hogy ne lenne, mindenkinek van)

A legesleg az a Skyrim. Ezzel gyakorlatilag bármennyit tudok játszani. Bár most nyár eleje óta szüneteltetem, mert éppen a Dawnguard-részét csinálom és valamiért ez számomra baromira unalmas. I'm not impressed.

Amúgy meg egy LVL 50 körüli High elf-fel vagyok, akinek becsületes neve Cider (:D), és íjászkodni, lopakodni és sárkányon ülni szeret. Fő profilja egyébként a heavy armor valami menő kétkezes karddal (többnyire Bloodskal Blade vagy Ebony Greatsword) és Blades páncéllal.

Van egy egérfakó lovam, egy kutyám, Meeko, aki annyira idióta és mulya hogy már rég szélnek kellett volna eresztenem, de nincs szívem, tudniillik meghalt a gazdája, és egy kunyhóban találtam rá a holttest mellett - nem tudom megtenni (tisztában vagyok vele, hogy ez egy játék, igen:D), valamint egy kísérőm, akit Solstheimból szedtem össze és igen creepy páncélzata van.

2) Ha film készülne az életedről, mi lenne a főcímdala és a címe?

Húha, ez elég nehéz. 

Nem, igazából mégsem, csak el kellett engednem azokat a dalokat, amiket csak úgy szeretek, és megkülönböztetni azoktól, amikben esetleg én tükröződöm magam, vagy mások számára.

Úgyhogy hagytam az Arctic Monkeys dalokat, hagytam pár Game of thrones dalt, és eszembe jutott az, hogy egyszer D mondta, hogy ha ezt hallgatja, akkor csak rám tud gondolni, mert olyan, mintha a dal minden része én lennék, engem mesélne.

És egyébként nagyon beletrafált, mert.. mert legszívesebben vidám dalt képzelnék el, viszont az nem lenne őszinte - túl sok keserű is van bennem. Komoly, mély, mégis kihallatszik belőle a könnyedség, élni akarás, a vidámság. Egyszerre könnyed és húz le a súlya. Egyszerre szeretnék tőle elrepülni a boldogságtól és sírni, hogy mennyi fájdalom is van benne. Hogy összefoglaljam: életszerű.

Nekem ezt mondja. 

D szerint ez én vagyok.

(címet nem tudok mondani)

3) Mit gondolsz a reggeli rádiós beszélgetős műsorokról, amikben a műsorvezetők önmagukon röhögnek?

Pont valamelyik nap beszéltük D-vel, hogy mennyire trágya reggeli műsorok vannak. Szerintem a Danubius rádión (vagy neo fm? vagy hogy hívják?) ugye volt régen a Jáksó, na az egy tahó, most pedig van talán a Sebestyén Balázs, az is egy tahó.

Régen amikor apa suliba vitt, a Sláger rádión hallgattuk a Bumerángot, ott legalább nem sértegettek másokat és nem azon röhögtek, hogy ki mekkorát fingik vagy mikor verte utoljára. Azt szerettem.

4) Hány GB-nyi elérhető (üres) digitális tárolási lehetőség van a szobádban?

Hát tekintve, hogy van nyolcezer pendrájv szétszórva, két számítógép, egy okostelefon, egy fényképezőben használt SD kártya, nem szeretném összeszámolni, túl kényelmesen ülök a székben ahhoz, hogy odavonszoljam magam az ágyhoz és megnézzem a laptopom üres tárhelyének méretét. Szerintem elég sok, de nem kimagasló mennyiség. Ippeg elég arra, hogy ne okozzon fejtörést, ha tárolni kell valamit:)

5) Mi a hobbid?

Mániákus olvasó, Arctic Monkeyson élvezkedő, filmet, sorozatot nézni, életképeket digitálisan megörökíteni (többnyire fotó formájában), erdőt járni szerető egyén vagyok.
A lovaglás, lovasnak lenni pedig inkább életmód (volt - remélhetőleg lesz is) az én esetemben.

6) Mutass be három fiktív lényt, akik jó lenne, ha nem lennének fiktívek.

Aki szerintem irgalmatlanul menő, az a sárkány, Alduin a Skyrimból. Mondjuk nem biztos, hogy jól járnánk vele, ha létezne, mivel egy velejéig romlott lény. De valamiért mégis imádom.
A Game of Thrones-os rémfarkasok is tetszetősek.
A harmadik pedig a mearák!!

7) Ha lenne szelíd házi dinoszauruszod, milyen lenne?

Parasaurolophus!!

Imádtam ezeket a dínókat már kiskoromban is, volt egy pontosan ugyanígy kinéző műanyag példányom belőle, csak a farka annak leért a földre, azon támaszkodott. Még az a fején lévő kuki is vörös volt. Egyébként apró korom óta legyűgöztek a dinoszauruszok, van egy halom könyvem, lexikonom, fajtahatározóm, ilyesmim még régről. Meg egy rakás műanyag játék, mindig vittem az oviba játszani.

8) Napokon belül elköltöznél egy épülő marsi bázisra, és sose térnél vissza. Maximum 5 kg-nyi súlyt vihetsz magaddal egy bőrödben. Mit pakolnál bele?

Kézikönyveket, valami Know-how, hogyan éljünk a marsi bázison, szakácskönyv űrpionírok számára, ilyesfélék.

9) Mi a legfurább fájl, ami a pendriveodon található?

Hmm melyiken? Épp be van dugva egy, úgyhogy azon. Hát, van rajta két hangfájl, ami múlt hét csütörtökön készült egy hajléktalanszállóban - az interjús óra keretében kellett készíteni interjúkat (surprise), és mi a beadandó témájául a hajléktalanság előtti-utáni életet választottuk. Hárman vagyunk a csoportban, mindannyian meginterjúvoltunk egy-egy embert, és ennek a hanganyaga van a pendriveomon. Azért ez nem átlagos.

10) Holnap reggel ellenkező neműként ébrednél. Mi lenne az első dolog amit tennél?

Először szerintem kétségbeesnék - megbotránkoznék - miafaszvaaaaan? állapotban lennék (haha, pont az van), aztán meg megpróbálnék elmenni a tükörhöz, gondolom kisebb nehézséget okozna a járás, lévén hogy normális esetben semmi függelék nincs a lábaim közt - tuti bénán járnék miatta. Na meg ami 100%, hogy idegesítene hogy ott VAN valami. 



No most megyek, dolgoznom kéne. Utána még lehet, hogy írok, még nem tudom - mindenesetre felmerült egy téma, csak ki tudja, meddig tart a munka ma.

Szívélyes üdvözletem minden halandónak.

Képözön

Régen voltak már képek (vagy csak nem emlékszem rájuk), úgyhogy most hozok néhányat. Amúgy itthon vagyok, s ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, Csiliztem, macskáztam, sétáltunk, fényképeztem és ettem rengeteg almát arról a fáról, ami Bella kedvence volt. Egész nyár végétől október végéig alatta táborozott és habzsolta az almát. Ha a földről elfogyott akkor átment zsiráfba. És mit ne mondjak, megértem - fantasztikus alma van rajta. Egyszerre mézédes és savanykás, és ahogy beleharap az ember, majdhogynem belerobban a szájba. Harsogós, lédús, kis szemű.. Tökéletes.
Beware. Giccs következik.

Az emlegetett alma.

Csilis giccs.

Harmatcseppek gondosan, minden szögből. (Ezeket tulajdonképpen D-nek fényképeztem, mert régóta kéri, hogy csináljak neki háttérképeket.)

Őszi színek.

Alma vol II.

Aludjatok jól.

Jeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee

És kéremszépen, megvan a szakdolgozati témám, a konzulensem és ez már BIZTOS!

Miután lefolytattam pár emailt Örkény Antallal (iggeeen Örkény István fia, a leendő konzulensem, milyen menő már), biztosított egyrészt arról, hogy az általam választott téma belefér az eredetileg meghirdetettbe (az eredeti a "Kisebbségek és a munkaerőpiac összefüggései", az általam választott az ugyanez, csak értelmi fogyatékosokra leszűkítve), valamint, hogy "On benne lesz, ne aggodjon."

Yaaaaaay!!!!! No more aggodalom!

Álmodtam

Álmodtam is még pár napja, mégpedig Bellával. Ritka, amikor vele álmodom, és kb úgy várom őket mint valami évek óta tervezett találkozót..
Annyira valóságos mindig. Hihetetlen, mennyire. Az összes érzésem.. Ezekben az álmokban mindig újra kiteljesedem, hihetetlenül boldog vagyok tőle, viszont végig tudatában vagyok annak, hogy bármikor elveszíthetem őt. Mindig úgy megyek hátra a karámba, hogy nem tudom, ott van-e még, hogy tudom, hogy vigyázni kell rá, hogy óvatosan kell kezelni, mert rendkívül illékony. Nagyon érdekes és egyben szívszorító. Általában arra kelek fel, hogy sírok. Álmomban zokogok de már valójában is könnyezem. Egyszerűen csak magától az álomban felismert ténytől, hogy ez az egész helyzet, hogy ő van és hogy újra együtt vagyunk, mennyire illékony (azért használom megint ezt a szót, mert rendkívül jól leírja amit érezni szoktam).

Hátramentem a karámba, nem láttam sehol. Füttyentettem, azon a dallamon amit még apa talált ki és mindig hallgatott rá, és jött is - vágtatva és nyerítve, mint ahogy általában. Úgy éreztem, hogy utoljára még szeretnék ráülni (nem tudom, miért utoljára), és tudtam, hogy nagyon óvatosnak kell lennem és vigyáznom rá. És csak öleltem a fejét szemből és sírtam. Egyszerre voltam határtalanul boldog és ugyanolyan szomorú.

Azért írtam le ezt az egészet, hogy azért ne felejtsem el. Mint mikor valaki a naplójában jegyzi, ha találkozott egy rég látott ismerőssel.
Például a személyiségének egy darabkájával. Mert hogy nagy részt belőlem neki köszönhetek.

Franc essen az érzelgős formámba, de hiányzik.

Szakdolgozás

Nézegettem az eddigi választható szakdolgozati témákat, és vannak igen szimpatikusak is. Van, amelyik közel áll a fogyatékos/kisebbség, stb témához , vagy a cigányság témájához (pirosak), de van, ami csak nagyon érdekel és szívesen kutatnék róla.
Az eddigiek:

• A kisebbségi lét és a munkaerőpiac összefüggései
• Oktatás, esélyegyenlőség, kisebbségek
• A spanyol filmművészet és Spanyolország
• Cigánykutatás és kulturális antropológia
• Internetes reklámok hatásvizsgálata
• Helyi (települési, kistérségi) önkormányzatok szociálpolitikája (-> hátha lehet a saját települését)
• Fogyatékos emberek helyzete és ellátásai

Hm.

most, hogy..

Most, hogy ilyen kellemesen ropogtathatom a kész csicseriborsó-csipszemet (gyömbéres-kardamomos fűszerezéssel), ihatom a forró twinings teámat, igazán elégedett vagyok. Főleg azért, mert miután hazaértem egyetemről 8 után, és d még nem ért haza, akkor azonnal levetettem magam a földre és tornáztam. Tegnap kezdtem, és ma olyan szorgos kedvemben voltam, hogy egyből két adagnyit is megcsináltam. Holnap is kétszereset fogok, mert szerintem ez úgy ér valamit. Mindenesetre a cél az, hogy egyszer majd beleférjek a régi lovaglónadrágomba. Ami nem is olyan régi, három éve még kitűnően állt. Most is beleférek, mert igen elasztikus, de nem az igazi:D
Szóval a lovaglónadrág a cél. Régen mindig úgy gondoltam magamra, még amikor versenyszerűen lovagoltam is (értsd: izmos voltam, feszes, bár volt rajtam némi felesleg, de tényleg nem sok) hogy milyen dagi vagyok, meg hogy vastag a combom.. Most meg, ha visszanézem azokat a képeket, hát epekedem azért az alakért. Nem is voltam dagi, csak hülye hogy ilyeneket gondoltam. Tök jól néztem ki.
De ez eljön újra! Már nagyon várom. Megcsinálom.