lenses and adventures

Születésnapomra vettem három régi objektívet, két szovjet Industart és egy japán Tokinát. A két Industar fix, 50mm-es, csak a fényerejük különböző, a Tokina meg zoom, 80-200-as. Egyelőre csak ez utóbbit tudom próbálgatni, mert a menete meg lett csinálva úgy, hogy Pentax gépeken simán lehessen használni. Az egyik Industar szintén megérkezett már, de az adapter hozzá még nem, a másik Industarra és a másik adapterre pedig még ugyancsak várok.

Szóval a Tokina zoom objektívet próbálgatom most, szerencsére éppen hazajöttem Budapestről, így tudok épületeken és városon kívül mást is fotózni (nem szeretek épített környezetet fényképezni).
Tegnap több mint két órát voltam kint csak fényképezni, meg ma is ugyanennyit, annyira belelkesedtem az objektívtől. Elképesztő, amit tud. Az egyetlen hátránya, hogy 1,2 kiló a gépházzal együtt, szóval a fényképezés végére nem tudtam összeszorítani a markom, annyira elfáradt a kezem.

Na de lényeg a lényeg, akit érdekel, csináltam flickr-n egy albumot az objektívnek, ezen elég jól látszanak a tulajdonságai.
Ami engem a leginkább lenyűgöz, az a háttérelmosása. A kit objektívem tök máshogy csinálja, a Tokináé mérföldekkel gyönyörűbb. Egészen földöntúli képeket lehet vele készíteni, ha mondjuk semmire nem fókuszálok, csak hagyom, hogy mossa el az egész képet. És akkor ilyen festményszerű, izgalmas eredmény születik. Szóval a kép tárgyát sokkal szebben emeli ki mint a kit objektívem. Élmény vele fotózni.

Akit érdekel az objektív, itt az album, katt:

Na de amúgy egy sztorim is van, most esett meg, amíg fényképeztem ma délután.
Nem mentem messzire, mivel az udvar végében már mezők és patak van, szóval megfelelő környezet kipróbálni egy objektívet. Bóklászom a kutyával, folyamatosan fényképezek. Már hazafelé kanyarodtam, és egy ideje egy helyben fotóztam a körülöttem lévő dolgokat. Egyszer csak megszólal valaki:
MAGA MIT FOTÓZ?
Nézek körbe, sehol senki.
MAGA MIT FOTÓZ?
Még mindig senkit nem látok, pedig közelről jön a hang. Na mindegy, azért köszönök: Jó napot!
MAGA ENGEM FOTÓZ?
Mondom azt se látom, hol van. A naplementét fotózom.
Akkor jó.
Ekkor megláttam a hang forrását - a tőlem kb 4 méterre lévő bokorban.
A bodzabokorban gubbasztott egy idős férfi.
Azt mondja: menekülnöm kellett.
Fú, gondoltam, mi az isten, mit keres a bokorban. Talán hajléktalan? De mifelénk olyan nincs igazából.
Azt mondja: a kocsiban ültem, és rámjött a fosás. Muszáj voltam beszaladni a bokorba.
Áhááá! Szóval szarik :D Én meg kb öt perce ott kattogtattam tőle négy méterre :D Úgy tűnik, eddig tartott az ingerküszöbe, és már nem bírta tovább, hogy ne szóljon. Szerencsétlen azt hitte, épp kompromittáló képeket készítek róla.
Megnyugtattam, hogy semmiképp nem fotóznám ilyenkor le, és hogy nem vettem észre, és hogy elnézést kérek, amiért ráijesztettem.
Ő pedig elnézést kért, amiért meggyanúsított.
Aztán otthagytam.
Kettőnk közül szerintem őt viselte meg igazán a történet, mert nem engem kaptak rajta miközben egy bokorban fosok, viszont nem állítom, hogy nem lepődtem meg nagyon :D

A történethez illusztráció is tartozik (nem, tényleg nem fényképeztem le ahogy szarik):

Itt Csili épp észrevette, hogy az előtte lévő bokorban guggol valaki. Én nem vettem észre, csak lefotóztam a kutyát.

Ma esti karc:

D-vel nézzük a nutellakészítős indexvideót, és közben felvillan egy részlet, amin a Sixx nicknevű újságíró eszik. Mondom D-nek, hogy én ezt az embert követem molyon. Nagyon jó ízlése van a könyvek terén, de tényleg, igazán nagyon jó, azért kezdtem bekövetni mert úgy láttam, hogy nagyon egyezik, hogy melyik könyveket olvassuk, melyikeket tartjuk jónak, és miért.
Mondom neki, meg is mutatom.
Nézzük a profilképet. Hát ez nem a sixx. De akkor ki? Baromi ismerős.
De tuti indexesnek kell lennie, azoknak van ilyen szürkés háttér előtt jól megvilágított, közeli arcképes profilképük. Nézzük az impresszumot - hát itt nincs ilyen.
Kinagyítom a képet. Mondom tudod kire hasonít? A Krasznahorkai Lászlóra.
D: az hogy néz ki?
Beírom a Google-ba. Az első kép, amit kidob, a molyos profilkép.

Ezek szerint megdicsértem Krasznahorkait, hogy milyen jó ízlése van. Oké. Nicely done!

"Készülődik a LOVASÉRTELMISÉG. Tartozzon Ön is közéjük."

És azt tudtátok, hogy van olyan szak, hogy hippológus?

Mármint hogy lótudós-szak?

Mert ezek szerint négy szemeszter alatt tudósa lehet a lovaknak bárki. Egymillió forintért, nyilván.

Nyilván ha kereslet van valamire, akkor kínálat is lesz rá, és ha valakik el akarják hinni ezt a szöveget, hogy négy félév teszi a lovasértelmiséget, meg a lovak körüli munkákban jártasságot, és fizetnek mindezért fejenként egymillió forintot, akkor hülye az egyetem, ha nem indít ilyet.

Egyáltalán mi az hogy lovasértelmiség? Van biciklisértelmiség is? Meg zenészértelmiség?

Mézesmadzagnak nyilván kiváló a magára és státuszára "igényes" lótudományra-vágyóknak. Mert így nem egyszerű, OKJ-s (vagy neadjisten anélkül operáló) lovastanár leszel, hanem diplomás! Az már talán lényegtelen is, hogy nincs különösebb felvételi követelmény ahhoz, hogy lótudós legyél, nem kell tudni lovagolni, nem kell tudni lovakkal bánni, elég, ha van már egy alapképzéses diplomád. Bármiből.

Viszont cserébe négy szemeszter alatt lovastanárrá képeznek, bizony. Azaz tartalmilag nem, de a hippológus végzettséget edzői regisztrációhoz szükséges képzettségi szintként fogadja el az MLSZ. Szóval ahhoz, hogy felvegyenek, nem kell tudnod lovagolni, de két év múlva, ha úgy kívánod, elkezdhetsz oktatni. Kinek kell itt sokéves lovas tapasztalat? Kinek kellenek semmitmondó versenyeredmények? Elég, ha kinn van a falon a hippológus diplomád. Mindenki tudni fogja, hogy alkalmas vagy lovastanárnak.

Egyébként egy szemeszter a hippológus-szakon két hétig tart, a négy szemeszter (nyolc hét) összesen 422 órát ölel fel. Tulajdonképpen úgy működik, hogy minden nap más-más lovas szakág képviselőjét keresik fel, mondjuk a western-reining képzést a Silverado Ranchon, a díjugratást Bábolnán "sajátítják el", egy teljes délutánt, vagy napot rászánva. Természetesen alapvető lóismereteket is tanulnak még az első félévben, például a ló takarmányozását 2016. március 7-én tanulták meg, a lovak gyógyszerezését és mérgezéseinek megelőzését pedig 2016 március 10-én, délután. Szóval nagyon sokrétű tudásra tesznek szert ezalatt a 422 óra alatt.

Ja, azt meg se említettem, hogy 2010 óta létezik a szak, és kiemelten koncentrálnak a Nemzeti Lovasprogramban való részvételre alkalmas személyek kinevelésére. És a képzés hangsúlyos részét képezi a pályázatírási gyakorlat. Aha! I see what you did there!

Egyébként azon kívül, hogy kontárképzőnek tartom, nincs vele problémám, akinek van rá pénze, és bekajálja ezt a lovasértelmiség meg lótudós cuccot, az csinálja, egy biztos, jól fogja magát érezni közben, és pár órára betekinthet az egyes szakágak működésébe, kicsit megkarcolva a felszínt. Ami viszont enyhén felháborít, az az, hogy ilyen nyolchetes, oktatásnak tűnő bullshittel bárki "képesítve" lehet arra, hogy oktasson. Mert az oktatás óriási felelősség. És olyat még nem láttam (szerencsére, bár nyilván sok ilyen van), hogy mondjuk a nyolc hétig lovagolni tanuló ember akár csak terepre kimehessen egyedül. Hogy egy nyolc hétig lovagolni tanuló ember stabilan kezelni tudjon egy lovat, bármilyen szituáció merül is fel. Hogy kapjon bármilyen lovat, legalább egyben szálljon le róla (és ne azért, mert a ló úgy döntött, hogy ő most leszáll). Ilyen egyszerűen nincs 422 óra alatt.

Olyan sincs, hogy ennyi idő tanulás után bárkire rábíznám a lovamat mondjuk két hétre. A lovak viselkedését, kezelését, a velük való munkát baromi hosszú évek alatt tanulja meg az ember, és olyan sincs, hogy már mindent tud.

Szóval ez, hogy nyolc hét alatt lótudós, meg lovasértelmiség (jó, ez nem csak ebből a szempontból hülyeség), na ez egy érdekes dolog.

a szavazásról dióhéjban

Szóval az úgy volt, hogy a szavazás után a hivatalban volt a szavazatszámláló néniknek egy kis büféasztalos levezetés (don't ask). Apa (mint polgármester) megkérdezte az egyikőjüktől - aki nem vérfideszes vérnéni -, ugyan voltak-e összerajzolt szavazólapok?

ég elska Word 2016

Imádom a 2016-os Office-t. Ő a legnagyobb magyarnyelv-őrző és ápoló a világon. Mindig azt mondja, használjam a magyar megfelelőt, még az olyan szavaknál is mint mondjuk "probléma" vagy "abszolút". D kérdezte hogy miért nem kapcsolom végre ki, de engem ez baromira szórakoztatott, pedig akkor még nem is gyanítottam, hogy napokon belül kifizetődik az egész, ugyanis eljutunk a csúcsra is. Most anya egyik ajánlását fordítottam éppen angolra, mert egy Ausztráliában dolgozó masszőr kérte, erre:

Imádom.

Gejzírzene

Amikor észlelnek moly.hu-n:

2016.01.08. Budapest, 4-es villamos, reggel 9 körül 
Hosszú barna hajú nő olvasta kötött, pomponos sapkában. Piros hátizsákkal utazott és menetiránynak háttal ült.



Hallgassatok Pandát!

Gejzírzene (side a: the dark side of the light) by Panda on Mixcloud

mai nonszensz

Ma, amikor egy végletekig vallásos, hit gyülekezete-tag megkérdezte, hogy milyen felekezethez tartozom, én pedig viccesen válaszoltam neki az igazat, hogy a mindenből kiábrándult réteget képviselem aki csak a tudományban hisz, akkor azt kaptam válaszul, lesajnáló, szánakozó hangnemben, hogy: "akkor te az egyszerű életet választottad".

Haha

klisé

Miközben várom, hogy D megérkezzen, egyrészt beraktam egy mosást, másrészt töltöttem magamnak a tegnap este anyával együtt felbontott hullócsillag-nézős habzóborból, harmadrészt kinéztem az ablakon és megláttam, hogy az öcsém és a két haverja rohangálnak az udvaron és egymást locsolják a slaggal.

Namost ez rettentően vicces, mégpedig azért, mert öcsém egyik barátja nagyjából egy izomkolosszushoz hasonlít, olyan tökéletes, könyvben megírt hasizommal mint amivel bármelyik twilight-filmben (vagy bármi tinirománcban) a főszereplő férfiállat rendelkezik. Napbarnított, félmeztelen, és csorog róla a víz. Már csak az kéne, hogy lassított felvételhez hasonló sebességgel mozogjon, és kész a tinifilm.

Mielőtt bárki rosszra gondolna, egyáltalán nem jön be a látvány (például nem is szőrös), meg fiatal, meg az izmot ilyen szinten nem szeretem. Amiért viszont említésre méltónak találtam, az a romantikus-filmes klisétömeg, ami itt az orrom előtt játszódik le a semmiből.

Már D-t is felhívtam, aki éppen a vonaton haldoklik, hogy elmeséljem neki ezt a zseniálisan vicces dolgot.

El tudom képzelni, hogy hány tizenöt éves kislány akarna visítva bejutni a kertbe ha ezt tudná.

Alig bírom abbahagyni a röhögést.

Az imént békésen üldögéltem a szobámban, amikor apa bekopogott az ablakomon. Kinéztem, és hitetlenkedéssel vegyes borzalom lett úrrá rajtam, amikor megláttam a gigantikus jobbikos választási plakátot a kezében. Megkérdeztem, hogy kerül ez a bárgyú tekintetű szekszkazán az udvarba, azt mondta apa, hogy a nagyobbik öcsémmel vadászták valahonnan.

Úgyhogy most ha kinézek az ablakon, azt kell látnom, hogy a sarokból les rám egy kevéssé szimpatikus ember. Eléggé zavaró. :D

Egyébként kiderült, hogy fúvócső-céltáblának hozták. Eddig nyomtatott Orbánviktor fejekre céloztunk íjjal-fúvócsővel, de most már van profibb céltáblánk is.

Már csak arra várunk mindannyian, hogy anya hátramenjen macskákat etetni, és meglássa az új szerzeményt. Lehet elköltözik itthonról :):):)

Szép is a tavaszi szünet.

álom

Ja, és egyébként még múlt héten szerdán szociálpszichológia kutatásunkkal kapcsolatosan elmentünk hárman egy keresztény ifjúsági szervezet rendezvényére, ami kicsit megviselt.
Ez abban is megnyilvánult, hogy tegnap reggel arra riadtam fel, hogy álmomban keresztények (egy pap utasítására) keresztre akartak feszíteni (mindezt koholt vádak alapján - ezekről a vádakról nem nyilatkoznék), én pedig menekülök ahogy bírok, de a tömeg zombiként jön utánam és mindenki engem akar elkapni és a templom közepén álló kereszthez cipelni.

Majd jelentkezem egyéb infókkal is, de most így vacsi és sorozatnézés között arra futja, hogy elmeséljem, hogy járt az egyik barátunk, elég WTF.

Június végén szakított az előző barátnőjével (akitől már akkor óvtuk). Ma pedig tekert hazafelé, erre kapott egy üzenetet fészbukon, miszerint:

"Gondoltam szólok, hogy terhes vagyok tőled. De ne aggódj, elvetetem"

Most ha ezt a szöveget kis ideig ízlelgetjük, akkor rájövünk egy épületes baromságra.

Június végén szakítottak. Annak a hnapnak a közepén szexeltek utoljára.
Tehát a terhesség már nagyjából 5 hónapja folyamatban "van". De ne aggódjon, "elveteti".
5 hónap az már a második trimeszter, ott már kerekedik rendesen a vehem.
Azt nem értem, hogy hogyan lehet annyira langyos eszű ez a lány, hogy nem gondol ilyenbe bele. Ha már ilyet akart hazudni, hazudta volna mondjuk augusztusban. Teljesen korrekt, be is fostunk volna az ijedségtől, hogy úristen, teherbe ejtett valakit a barátunk. De így, hogy "elméletileg" ötödik hónaposan (eleve, ha így volna, akkor hogyan lehetséges, hogy csak most tűnt fel neki?) jelentkezik, hogy helló, majd elvetetem a gyereket, hát ez elképesztően vicces (és szomorú).

Mondtuk a barátunknak, hogy írja vissza neki (ja mert ilyen terhességes üzenetet nyilván fészbukon közöl az ember), hogy
1. vagy nagyon hülye vagy, hogy azt hiszed, hogy az 5. hónapban abortuszra mész,
2. vagy nem én vagyok az apja,
3. vagy nem is vagy terhes, csak még jobban meghíztál.

De nem ír neki, mert leszarja.
Ha már hazugság, meg bosszú, meg ilyesmi, akkor legyen már legalább jó (oké, nem vagyok telhetetlen, legyen hihető), basszus.