közlegelő problémája

Ezt se gondoltam volna még egy hónapja. Hogy már látom a vizsgák végét.
11 számonkérés azért megvisel. Most tartottam a nyolcadiknál, még három van, egy holnap, meg kettő jövő héten.
Ennek megfelelően mosottszar állapotban vagyok, főleg úgy, hogy meg is betegedtem, emellett pedig úgy izzadok egész nap, hogy kb moshatnám fel magam után a padlót.
Nos, nem vagyok valami vidám így az előbbi sorokat végigolvasva, de sajnos most nem megy a pozitív hangnem:D Most is arra várok, hogy mérséklődjön a fejfájásom és a szédülésem, és akkor belevethetem magam a társadalompolitikába, még van egy estém arra, hogy átnézzem a nyolcezer diát és jegyzetet.
De előtte inkább csinálok tiramisut D-nek. Mert megérdemli.

Ja, és itt egy kép a házi oroszlánról, a Frankel Leó 7 Cirmijéről. Aki szereti az embereket ijesztgetni, főleg hajnalban ahogy óvakodnak fel a lépcsőházban fáradtan. De a nappali szívrohamot se veti meg. Emellett olyan dagadt, hogy csak gurítani lehet kb, és akkora feje van mint egy ágyúgolyó.
Mindezek mellett engem valamiért szeret, és ezt a múltkor éjjel be is mutatta, miután egy kisebb szívrohamot okozott nekünk a rejtőzködöm-mozdulatlan vagyok-megvárom míg fél lépésre vannak tőlem-és akkor ugrom és nyávogok! módszerével. Leültem hozzá a lépcsőre, és az első teendője az volt, hogy belefészkelte magát az ölembe és dörgölőzött ezerrel dorombolva.
Szokatlan tőle, de nagyonis kellemes.

volt egyszer egy kakasom..

És büszke kecsketulajdonosok voltunk egy egész napig.
Pár órája pusztult el, a birkáknak nem volt szimpatikus.. Nagyon sajnálom, mert jó volt, hogy újra volt kecskénk. Apa éppen most nyúzza, de megenni nem mi fogjuk, apa elajándékozta, mert úgy gondolta, hogy nem ennénk belőle, mert aranyos volt meg a miénk.
Igazából annak örülök, hogy szándékosan nem engedtem magamnak, hogy érzelmileg kötődjek hozzá (mert egyébként képes lettem volna ott beleszeretni amikor a csomagtartóból kiszedtük), mert még ugye nem volt biztos, hogy megtartjuk-e, vagy elcseréljük. Szóval ilyen szempontból büszke voltam magamra, mert nálam általános az, hogy bármilyen állathoz a megpillantás percében úgy kötődöm, mintha családtagom lenne:D De ezt most elkerültem, bár nehéz volt (pl nem azonnal nevet adni neki) és jól tettem.
Sajnálom :(

klientelizáció

Azt azért megnézném, hogy hogyan ül föl a lóra/ hogyan lovagolna egyáltalán valaki ilyen gatyában.

A sminkje legalább tutkerály. Én is kínosan ügyelek rá mindig, hogy csak füstös szemekkel induljak trágyázni.

Amennyiben a kép nem látható, itt egy link hozzá azoknak, akik égnek a vágytól, hogy elborzadhassanak: http://wallbase.cc/wallpaper/2415862

Remélem, ez már nem tűnik el:D

Ápdét

Lehet, hogy megtartjuk és nem esszük meg, mert kislány, és jó tejelő az anyja - apa pedig laktózérzékeny, és csak kecsketejet ihat. Nagyon helyes állatka.

kognitív disszonancia redukciója

Éééés lett egy kecskénk.
Anya kapta egy juhásztól, egy óra és érkezik a gida.

Imádom a gidákat.

én-diszkrepancia

Amúgy a címnek nincs köze a lelkiállapotomhoz, csak jól hangzik, de úgy igazán.

Felkai pedig elmehet a fenébe, hogy 2-est adott a vizsgámra. Miért én vagyok ilyen szerencsétlen (meg még 50 másik akkor vizsgázó:D), hogy Felkai javítja és nem Molnár? 

Biztos vagyok benne, hogy nem vette a fáradságot a végigolvasására se. Mint ahogyan azt a filozófia vizsgán se tette.

Ez pont az az állapot, amikor TUDOM, hogy megvan hármas is a dolgozat, de mégse annyi az osztályzat.

This is Felkai.

Criollo.

Rossz közérzet a kultúrában

Már kint kéne lennem a konyhában és berakni sülni két nagy csirkecombot, valamint reszelni répát és cukkinit "cukkinitócsi" készítés céljából. Ehelyett itt ülök a Neptun előtt és az F5-öt nyomogatom.
Felkai-Molnár, igazán siethetnétek a jegyek könyvelésével.