közlegelő problémája

Ezt se gondoltam volna még egy hónapja. Hogy már látom a vizsgák végét.
11 számonkérés azért megvisel. Most tartottam a nyolcadiknál, még három van, egy holnap, meg kettő jövő héten.
Ennek megfelelően mosottszar állapotban vagyok, főleg úgy, hogy meg is betegedtem, emellett pedig úgy izzadok egész nap, hogy kb moshatnám fel magam után a padlót.
Nos, nem vagyok valami vidám így az előbbi sorokat végigolvasva, de sajnos most nem megy a pozitív hangnem:D Most is arra várok, hogy mérséklődjön a fejfájásom és a szédülésem, és akkor belevethetem magam a társadalompolitikába, még van egy estém arra, hogy átnézzem a nyolcezer diát és jegyzetet.
De előtte inkább csinálok tiramisut D-nek. Mert megérdemli.

Ja, és itt egy kép a házi oroszlánról, a Frankel Leó 7 Cirmijéről. Aki szereti az embereket ijesztgetni, főleg hajnalban ahogy óvakodnak fel a lépcsőházban fáradtan. De a nappali szívrohamot se veti meg. Emellett olyan dagadt, hogy csak gurítani lehet kb, és akkora feje van mint egy ágyúgolyó.
Mindezek mellett engem valamiért szeret, és ezt a múltkor éjjel be is mutatta, miután egy kisebb szívrohamot okozott nekünk a rejtőzködöm-mozdulatlan vagyok-megvárom míg fél lépésre vannak tőlem-és akkor ugrom és nyávogok! módszerével. Leültem hozzá a lépcsőre, és az első teendője az volt, hogy belefészkelte magát az ölembe és dörgölőzött ezerrel dorombolva.
Szokatlan tőle, de nagyonis kellemes.