Saját bloglista

2012. július 15., vasárnap

Ez egy baromi hosszú bejegyzés.

Nnnno. Nem jelentkeztem a héten nagyon, mivel elég zsúfolt -de jó - volt. Szóval most van időm arra, hogy a csütörtöki Szentkirályszabadjás szovjet lakótelepről a képeket megmutassam, másrészt pénteken elmentünk a falunk melletti erdőbe túrázni, a többiek gyalog, én meg lóval:) Szóval arról is mutatok képeket.


A lakótelep baromi jó volt, öten mentünk (az öcsém, Zs is bekéretőzte magát a groupba..), busszal, a faluból egy 2,5 km-es murvás út vezetett ki a helyre. Aztán kezdett izgalmas lenni:) Rögtön az első háztömbbe be akartunk menni, nézegettük az ablakokat, melyiken tudnánk bemászni, amikoris egyszercsak babasírást hallottunk. Na itt jól befosott mindenki, ilyenre ugye nem számít az ember.. A legdurvább meg az volt hogy a babasírás valamelyik emeletről jött, és egy férfi kezdett beszélni.. Jó gyorsan elmentünk onnan, mivel arra a következtetésre sikerült jutni, hogy ők itt laknak (ki visz babát egy ilyen helyre???), szóval mentünk tovább. Bementünk az oviba, több háztömbbe, a vágóhídra, művelődési házba, színházba, egy nagy tömbházba, két iskolába, a generátorházba, rengeteg pincébe... Szóval majdhogynem az egészet bejártuk. Ja, D-ék még az azbesztes házba is bementek, ők direkt ezért vettek munkavédelmis maszkot.
Ja, és még egy creepy élmény: az egyik házban a lépcsőn felfelé egyre több szétszóródott szalmát láttunk, már ez is wtf volt, de gondoltuk valaki itt aludt (ja ezt is folyton néztük, hogy mi tűnik "lakott" helynek, nehogy valakibe belefussunk), erre felértünk a második emeletre, és az egyik szobában egy alaposan kialakított, szalmával kibélelt KARÁMOT találtunk. Szerencsére üres volt, nem nagyon akartuk tudni mi volt benne:D  Nem semmi.
Mindenesetre nagyon jó és nagyon izgalmas volt, lejártuk a lábunkat, és csak az utolsó két órában találkoztunk más látogatókkal, szóval tök kihalt volt az egész, tetszett.
Visszafelé Szentkirályszabadján épphogy odaértünk a buszra (későbbi időpontra emlékeztem:D), de ez így volt a tökéletes, mindenki jó élményekkel jött haza.
És most a képek:

Kilátás a karámos lakásból


Nem tudtunk rájönni, mi ez, de a feliratok alapján MINDENRE jó. Főzésre, mosásra...

Ott ebédeltünk 

Ezt nem tudom, milyen épület volt

De belül találtunk Stalkeres szerepjátékos papírokat.

A nagy tömbházban Pravda is volt.

A színház a terem bejáratától

És a színpadról.

Általános iskola

Gimnázium padlása

Általános iskola, nyelvtankönyv, részlet.

Ovi

És ebéd közben meglepett bennünket egy róka is.

Ennyi volt az adventure, felölelt 5 és fél órát, de még tudtunk volna többel is mit kezdeni, csak így ment a buszunk. Mindenkinek ajánlom, bár óvatosan, szóval tényleg körül kell nézni, hol néz ki "berendezettnek" a helyiség, nehogy meglepetés érjen. However, nagyon érdekes, nagyon nagy, nagyon élmény.:)


Most pedig a kirándulás, ami a falu melletti erdőben volt - a helyi NATO gyakorlópálya-romvárost, a romos Hertelendy kastélyt és egy romos templomot is megnéztünk; bizony itt ennyi minden van:). Én egy órával korábban elindultam, hogy legyen időm nyergelni a barátnőm lovát, és elmenni a romvárosig, mivel ott találkoztam a többiekkel. Hát nem mondom, voltak húzós helyzetek (amikor a bokrokat irtó közmunkások már az elindulásom utáni 2. percben egy komplett bokrot hajítottak ki a ló elé egy másik bokorból, hadd ne mondjam, megijedt az állat NAGYON, és mivel ez egy tankkal ér fel, mármint a ló, ekkora izomköteggel én nem tudok versenyre kelni, szóval nehéz volt megállítani, no.). Aztán amikor megijedt egy földre dobott autógumitól (ez szerencsére egy mező mellett történt, így hagytam, hogy kirohanja magát és lefáradjon, utána minden könnyebben ment, de megjegyzem, ez az indulás utáni kb. 10. perc, szóval izgalmasan indult a trip).
Ezek után nagyjából gond nélkül elértünk a romvárosig, ahol D ijesztette halálra (megjegyzem a ló is kis szemét volt, mivel direkt kereste a dolgokat amitől megijedhet. Igen, az ilyen az látszik. Nem szeret egyedül terepre menni). Aztán amikor már beálltunk a többiek mögé és felvettük a gyaloglástempót, rendkívül jól érezte magát, nem félt, nem is kereste az ijesztő dolgokat, szóval teljesen olyan volt neki, mintha egy másik ló menne előtte. Egyszer amikor előre mentünk, még nyerített is értük, hogy merre járnak.
Nagyon jót mentünk, beszélgettünk közben, rengeteg szépséget láttunk, bár én ugye ismerős vagyok errefelé. Ettől függetlenül ez is mindenkinek nagyon tetszett, jó 4 órát kirándultunk. Ez nekem azt jelenti, hogy 5 órát ültem egy nehezen kezelhető lovon, ami úgy megrángatott az ijedezéseinél, hogy azóta is olyan izomlázam van, hogy a nadrágomat is nehezemre esik felhúznom.
Mutatok pár képet, igazából csak rólam, mert nem akartam a többieket kitenni a nyilvánosságnak:D

Romvárosnál


Hertelendy kastély, öcsém a munkavédelmi maszkban, mert megtetszett neki:D


Romváros, visszafelé - én is ott vagyok:D


Ja, és képzeljétek, apa is felült a lóra. Aki ismeri az előzményeket, az tudja, mekkora dolog ez. ÉS egyszercsak megkérdezte, így a semmiből, hogy szerintem a barátnőm odaadná-e neki ezt a lovat egy két lovaglásra? YEEEEEEEEEY!!!! Szóval a vége az lett, hogy jövő héten elmegyünk ketten lovagolni (sose volt még ilyen!!), én a kis szürkén, apa meg a barátnőmén. Nagyon nagyon nagyon jó!! (ezt nem tudom, miért fehér, de nem tudtam megoldani)
Amúgy is ritka olyan lovat találni aki az ő magasságához passzol, de ez a ló majdhogynem tökéletes.


Na most megyek reggelizni, D még alszik, anya meg már süti a kis háromszögeket. Pizzaféle tésztából vannak kivágva, és megszórva szezám/köménymaggal, rettentő finomak!
D ma megy a szüleihez a Balatonra, ott nyaralnak, és ő is akar ott pár napot tölteni. Hozzánk meg pénteken érkezik majd a rokonság a szokásos júliusi családi találkozóra. Már várom, nagyon jókat fogunk enni:D

Na legyetek jók, egyetek jókat, pihenjetek nagyokat, üdvözlök mindenkit a nyár közepéről:
Criollo.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése