Tegnap előtt elmentem M-hez, ahol délután 1-től 7-ig ültünk és szereltük. Szerencsére M nagyon vágja az ilyen "veterán" bicajok működését, lazán szétkapott rajta mindent. Leszedtünk minden zörgő alkatrészt, sárvédők-csomagtartók-dinamós lámpa-dinamó. A folyamat közben így nézett ki:
Aztán tényleg teljesen lepucérítottuk. Majd ha kezdődik a tél, meg a nyálkásabb idő, valószínű a sárvédőket visszarakom, de egyelőre így szuper.
Aztán M megnézte az enyhén kotyogó hátsó agyat. Szétszedtük teljesen csapágygolyókig, mindent áttöröltünk, átzsíroztunk, és akkor jött a meglepetés egy törött tengely képében :D Még jó, hogy ilyen aprólékosan megnéztünk mindent. Rögtön el is mentünk a Kacsa utcába a bicajboltba és megkérdeztük, van-e, és csodák csodája, volt pontosan ilyen, és csak 750 Forintomba fájt. Szóval van vadiúj hátsó tengely. Beállítottuk faszára a fékeket, úgy fog, mint az álom. A váltó is nagyon jól működik, csak az a furcsa, hogy pozicionált (nekem mondjuk ez sokkal jobb).
Tegnap pedig vettünk a hátsó kerékhez új külsőt, mert gyakorlatilag slickre volt kopva, meg akkor már új belsőt is szereztünk (mint kiderült, az eredeti belső volt még benne - cirka 30 éves, de tök jó állapotban), D náluk berakott mindent, meg átszerelte a korábbi, zselés-rugós nyergemet erre, és egyelőre itt tartunk.
Tényleg, alig lehet ráismerni, majd ma fényképezek róla ha átmegyek D-ékhez. Még a bandázs hiányzik, de az is úton van már.
Nagyon bejön az egész bicaj, de még nem szoktam meg, hogy ne fekete MTB-t, hanem metálkék Puchot keressek ott, ahol legutóbb leraktam.
Baromi könnyű vele hajtani az áttételek miatt, tegnap este úgy felmentem vele a várba az alagúttól (Hunyadi János út), hogy egyszer se álltam meg és még csak nem is lihegtem nagyon. Teljesen más fíling mint az MTB. Úgy is érzem, hogy egészségesebben is tartom magam rajta, mert alapvetően ugye felső fogásban megyek vele (tehát a kormány vízszintes részét fogom), és úgy alig dőlök előre. Fékezésnél nyilván előrehajolok alsó fogásba, de az nem sok idő. A másik bicajomon meg sokkal jobban előre kellett dőlnöm, meg "laposabban" voltam rajta, ez a nyakamnak is jobb most. Kicsi D-nek, aki meg megkapja az MTB-t, majd veszünk egy rövidebb stucnit.
Ma egyébként, ha lesz tűzijáték, vagy 10en elmegyünk egy barátunkhoz a Batthyány utcába, az ottani legmagasabb házban laknak, és ki lehet menni a tetőre, szóval onnan fogjuk nézni, ha lesz. Tegnap már terepszemléztünk és nagyon jó volt, csak rövidnadrágban fáztam. Ma okosabb leszek. De mindenre totál rá lehet látni, semmi nincs útban.
Szombaton meg végül megyünk kenuzni, kedden jövünk vissza. Szokásos Mosoni-túra lesz, már vagy hétszer voltam, imádom. Tegnap utolsó próbálkozásként megragadtam az ügy haldokló szálait és felrántottam őket, majd felhívtam a kenus csávót, hogy kérek három kenut ekkorra és ide, és minden működik, még hordókat is hoz ingyen.
Ma reggel különös dologra szántam el magam, mert D még szokásosan aludt, én meg felkeltem 9 körül, és arra gondoltam, hogy lemegyek boltba, hogy legyen normális reggeli (mert üres a hűtő). Ilyet még nem sokszor csináltam, mert utálok úgy elmenni valahova, hogy 10 perc múlva jövök is vissza (ez valószínű annak köszönhető, hogy a tetőtérben lakunk, ami negyedik emeletnek feleltethető meg, és nincs lift), de most lementem, és ott kellett szembesülnöm vele, hogy nincs nyitva semmi, mert huszadika van. Mázli, hogy volt egy élelmes kisbolt a másik sarkon, ami nyitva volt, meg nyilván tele is, hálás emberekkel. Mondjuk választék az alig van, így vajas kalácsot meg gyümölcsjoghurtot ettünk. Kérdéses már csak az ebéd volt, mert alapanyag nélkül nehéz varázsolni, de D-éknél lesz kaja, így a mai nap megmenekült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése