Nem tudom ki ilyen lelkes rajongóm Oroszországból, de köszönöm neki a sok látogatást (kivéve ha valami orosz kém, haha).
Elég durva, anya mondta még tegnap előtt, hogy az udvarunkban kitekert egy fát a szél, nem is kicsi fát, és nekidőlt a konyhaablaknak, mázli, hogy jó vastag az üveg, mert semmi baja nem lett. Csak a fát sajnálom. Mondjuk már halott volt pár éve, de még így is nagyon szép, és rajta volt a madáretető meg a ruhaszárító kötél egyik vége is. Such a shame. Most nem merek kimenni a konyhába mert meg fogom látni hogy nincs ott (tegnap sötétben értünk haza az állomásról szóval nem láttam a hűlt helyét), de majd összeszedem magam, rákészülök és megtekintem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése