migrén aura

Ez egy hosszabb bejegyzés lesz.

A sokáig nem blogolással csak az a baj, hogy annyi minden történik időközben, hogy már nincs kedvem leírni.
De nagyon rendes tőletek, hogy a szünet ellenére idelátogattatok:)

Az őszi szünetben elmentünk családilag Óbányára, Pécs mellé. Még indulás előtt elmentem reggel lovagolni barátnőm lovával, kellemes 10 km-t letoltunk.

Kedvenc nyíresem, ami már a zarándokhelyemmé vált. Ha lehetőségem van egyedül lovagolni, akkor biztos, hogy ide eljövök. Feltöltődöm lelkileg-testileg.

Aztán 3-4 óra autózás után megérkeztünk Óbányára.



Túráztunk, pihentünk, várost néztünk, és még egy fjord lovat is láttam:D Pontosabban kettőt.

Ez volt Óbánya. Olyan gyönyörű, és olyan kevés ember lakik itt, hogy imádtam.
A vasárnapot otthon töltöttük. Még a hetekben eszembe jutott, hogy mennyire kell nekem egy gyümölcscentrifuga. Anya emlékezett, hogy van otthon a padláson egy alig használt darab.. Nyilván vasárnap rá is vetettem magam. Annyira szórakoztató maga a folyamat és olyan kielégítő az eredmény hogy el is hoztam Budára. Anyának mondtam, hogy kár volt elmondani, hogy van itthon, mert akár karácsonyra is megkaphattam volna, de így marad a tervezett kenyérsütőgép:)

Ez a géphez jutásom első eredménye. Egy cékla, sok alma, sok répa és egy körte volt a segítségemre készítéskor. Baromi finom lett (és sok! majdnem egy liter), csak így is olyan szinten édes (a céklától és az egy szem körtétől), hogy muszáj volt utó-citromleveznem. Ma pedig sütőtökös-répás-narancsos lékeveréket szeretnék csinálni, csak ehhez le kéne mennem minimum a CBA-ig (amit egyébként rühellek), csak fájó fejjel (migrén), ma még nem fürödve és ilyen esőben annyira nincs motivációm. De muszáj lesz. Így is akartam valami sütőtököset sütni csak már rohadtul el is felejtettem, mit. Ja, csokis-sütőtökös pitét. Igen.

Tegnap pedig az történt (a migrén aurán meg a fejfájáson kívül, meg hogy feljöttem Budára), hogy fészbukon írt a brazil barátom, akivel már kb 2006 óta levelezünk-msn-eztünk-kommunikálunk, hogy jönni fog Budapestre! Még soha nem találkoztunk, a Shared Talk nevű oldalon ismerkedtünk meg, tőle tanultam meg középszinten az angolt, csupán úgy, hogy beszélgettünk.. Le is nyelvvizsgáztam gyakorlatilag egy év beszélgetés után (úgy, hogy előtte azt se tudtam, mik az igeidők, csak utánoztam a szóhasználatát). És nagyon-nagyon jó barátom így "ismeretlenül" is. De igazából ismerjük egymást, hiszen az ember könnyebben nyílik meg olyannak aki nincs közel, akinél nincs következménye a megnyílásnak.. szóval pont az internetes barátoknak. Gui segített már át nagyon nehéz időszakon is.
Szóval kaptam a hírt, hogy vagy november huszadika körül (azaz két hét múlva, wtf) jönne, vagy júliusban. Nekem mind a kettő elég WTF, mert erre számítottam a leges-legkevésbé. De azt hiszem, nagyon örülök, csak minimálisan se tudom felfogni.

Most azt hiszem, megyek fürdeni, aztán talán lemerészkedem a Margit körútig.. Az gyakorlatilag száz méter, de ilyen időben és fejfájósan tulajdonképpen teljesítménytúra:D
Lemértem Google Earth-ön, 163 méter.