A szigorlat felbaszott, két hetet tanultam rá, és azt se tudom, meglesz-e. Nyilván ez nem a módszertani részének lesz köszönhető, mármint a bukás vagy a fos jegy, hanem a statisztika résznek.
Mert mindenki várakozásával ellentétben a tanár nem hasznos vagy olyan dolgokat tett a vizsgába, amit mondjuk még esélyes, hogy életem során használni fogok, vagy amik mondjuk elengedhetetlenek a társadalomtudományban, hanem olyanokat, amikkel azt tesztelte gyakorlatilag, hogy benn ültél-e az óráján, vagy csak gyakorlatra jártál-e be...
Szóval vagy rohadt szar jegyem lesz - aminek nem örülök, mert javítani csak szóban lehet, azt meg nem fogok (táblánál kell bizottság előtt statisztika feladatot megoldani, mmm thanks but NO) -, vagy buktam, ami olyan szempontból nagyon jó, hogy az UV-re már úgy tudnék felkészülni, hogy az elmebetegségeket is átnézem statra. Mert most csak a fontosabb dolgokat tanultam meg. Olyan.. egyértelmű dolgokat. Mintavételi képleteket, Z-próbát és hasonlóakat, amikkel EGÉSZ FÉLÉVBEN foglalkoztunk. Sajnos azok fölött elsiklott a figyelmem amikről jó, ha kb. 5 percig szó volt (gyakorlaton pedig egyáltalán fel sem merült).

Szóval igen. Vizsga végén, amikor végre a konstans figyelemnek vége szakadhatott, úgy elkezdett fájni a fejem, konkrétan migrénem lett a vizsgától, hogy ez méginkább felzaklatott, a villamoson meg felhívtam anyát és beszámoltam neki, és annyira el voltam keseredve, hogy a fal felé kellett fordulnom, hogy ne lássa fél Budapest hogy könnyezem.

Meglátjuk mi lesz.

Vidámabb téma, hogy amióta itt van a kenyérsütő gépem is, meg én is (értsd: az albiban), azóta kétnaponta kenyeret sütök (nem nagyot, csak 750 grammosat), és azt zabáljuk agyba-főbe. Hihetetlenül finom, puha, rugalmas, a héja ropogós és ellenállhatatlan! Főleg, mikor kiveszem a sütőből és még forró és vajat kenek rá és RÁOLVAD.
Mondjuk nem tudom, miért olyan nagy cucc ez nekem, mert anya már évek óta maga süti otthon a kenyeret (saját receptjei szerint kenyérsütővel dagasztatja+keleszti, sütőben kisüti), szóval nem újdonság a házi kenyér, de így, hogy én csinálom, teljesen rákattantunk. D-vel voltam az Aldiban tegnap, és ahogy elmentünk a kenyerek mellett (azok mellett a kenyerek mellett, amiket amúgy venni szoktunk), D kijelentette, hogy "az otthoni kenyér után ezekhez már nincs gusztusom", szóval tényleg ölég finom.

Meg kaptam anyától egy Moleskine határidőnaplót. Még sosem volt határidőnaplóm, de most jutottam el oda, hogy anélkül már bajosan tudom csak menedzselni a mindennapjaimat, és mivel apa is kapott egyet és nekem az megtetszett, anya megszánt engem is. Egy szép pirossal. Nagyon szeretem, csak most, hogy csak vizsgáim vannak a hónapban, nem sok minden kerül bele a tételek számain kívül.. Na de majd félévkezdés után.

Amúgy tényleg nem vágom hogy miért sikerült ennyire fos módon a szigorlatom. Pedig még egy mosolygós fejecskét is ragasztottam mellé a határidőnaplómban, biztos ami tuti.