Saját bloglista

2012. szeptember 13., csütörtök

do you really

Mennyire elcseszett szituáció az, amikor két koreai fiatal "hittérítő" lánynak próbálod elmagyarázni, hogy a szerintük "szok capász" ellen te próbálsz magadon segíteni és nem kívánod "anyaiszten"(vagy atya?) segítségét?
De hogy hogy találták ki, hogy itt a tetőtérben is lakunk, az rejtély. A gangos folyosóról tök úgy néz ki, mintha az alattunk lévő lakás felső emelete lenne.

Amúgy élek még, csak valahogy nem volt alkalmam/kedvem/hangulatom írni. Most ez a kis találkozó meghozta a szükséges löketet.
Amúgy van kiskutyánk.:) Kis fekete puli, még nagyon gombóc formája van, 10 hónapos. Harcias kisfiú, pont ilyen kell hozzánk a kertbe. Érdeklődő, kíváncsi de harcias. Nagyon helyes állatka.
Az úton hazafelé tanakodtunk (ez múlt hétvégén volt), hogy mi legyen a neve vajh', a Frigyestől a Punciig minden eszünkbe jutott, oszt végül talán Csili lesz.:) Ez amolyan "Wasabi - mar mint a mustár"(jajdeimádom) analógia alapján műxik, vagyis Csili, mivel mar, harap, csíp:D Még nem hundredpercentsure a név, de bejön anyáéknak (eleve apa ötlete, persze hogy neki bejön:D), és talán anya rábólint:)

Amúgy vicces volt, mert amikor mentünk kutyanézőbe, akkor ott volt az anyaállat, meg a két maradék kölyke, és a gazdájuk, egy nő éppen ecsetelte, hogy hát ez nagyon egészséges kiskutya, mindent megeszik,...és ekkor ránéztünk a kutyára anyával és éppen egy döglött fecskét (?honnan szerezte??) cumizott:DD Anya mondta is a nőnek röhögve hogy hát igen most éppen egy fecskén rágódik, erre szegény nő nagyon odalett hogy most mit gondolunk, mit etet a kutyáival..:D Vicces volt.
Múlt héten megvettük, és holnap hozzuk majd el. D is jön velem haza, szóval nagy bandázás lesz a kutyával. Na meg a Repcével.

Jaj, a Repcéről jut eszembe, úgy összehaverkodtam a házban lakó gigamacskával, a Cirmivel, hogy akárhányszor ciccegek neki, már kocog ki a folyosóra. De tényleg óriási, 5 kiló biztos megvan. Úgyhogy már napi program, hogy ha vonszolom magam felfelé a lépcsőn, az elsőn megállok a folyosón és kiciccegem a lakásból, aztán egy 5-10 percet elmatatom. Baromi aranyos.

Meeg.. whats new még.. például az, hogy egy "suliba" járunk D-vel. Poén, még közös óránk is van (a társpol amiből kétszer buktam eddig, most felvettem újra és nekiveselkedem). De tényleg jó, mert nem lógunk állandóan egymáson, mivel mindkettőnknek tök más dolga van, viszont néha össze tudunk futni egy félórára, ami pedig módfelett kellemetes. Szakbarátnéim (mert ilyen is van, kettő) már tudomást szereztek a dologról, valamint arról is, hogy az a csaj odavan D-ért (ma meg kellett keresnem a 350 fős előadóiban, hogy melyik ő, csak hogy csúnyán nézhessenek rá:D) (ja, és persze D-t már az első nap észrevette a folyosón, és kérdezte hogy "Jééé te is ide jársz?" D pedig tovasuhanva - véletlenül sem lassítva - válaszolta hogy "Úgy tűnik", szóval igazam volt azt illetően, hogy már D szagát is megérzi, és az alapján azonosítja az épületben). Már csak D-vel szeretnének találkozni, de ma a "lyukasórájában" nem akart beülni hozzánk szervezetszociológiára - pedig volt hely -, de megígérte, hogy majd a jövő héten.

Igazából ennyi az újság, most megyek palacsintát sütni, és túltenni magam a koreai hittérítőkön. Annyira utálom ha kedves embereknek kell ellentmondanom. Úgy értem, hogy konkrétan közölni velük, hogy you don't give a fuck about anyaisten vagy atyaisten, és hogy sose hittél benne és nem is tervezel. És hogy szereted inkább magadat megsegíteni ahelyett, hogy imádkozz meg könyörögj istenhez hogy lécci segéjjjen már.
Ezzel most nem akarok senkit megsérteni, én is hiszek valamiben, amiben már egész kislánykorom óta hiszek és csakis én egyedül ebben. De ezt sem nevezném vallásnak vagy istennek, egyszerűen jó rágondolni és néha a fejemben beszélni hozzá. Ez pedig a lovam. Tényleg már nagyon kiskorom óta "hiszek" benne mint természetfeletti lényben, lehet ezért is rázott meg ennyire amikor már hirtelen nem volt ott, hiszen a természetfeletti lények nem halnak meg.. Én pedig még gimnazista fejjel is egy kicsit talán hittem abban, hogy tényleg természetfeletti.
No de mindegy.
Tényleg sütök palacsintát.

Criollo.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése