Na bár a konzulensem azt mondta, hogy bőven elég már az interjú, ma reggel még csináltam egyet egy muzsikuscigány csávóval, nagyon jó volt. Asszem az összes interjúalanyom közül neki volt a legtisztább tekintete.

Így, ezzel a 9 interjúval neki tudok végre állni írni. Nehéz, meg nagyon nem akaródzik, de ilyenkor arra gondolok, hogy minden egyes leírt mondattal közelebb vagyok a diplomához.

A laborom eredménye meg is lett már tegnap, és minden oké. Pont olyan mint egy korombélinek lennie kell. A koleszterinem magasabb csak kicsit a szükségesnél, ez nálunk sajnos genetikus, de megbeszéljük anyával, mit lehet tenni, hogy lejjebb kerüljön az érték. Egyedül a lényegre, a pajzsmirigyre nem lett még kész a vizsgálat, az majd csak egy hét múlva.

Engem már ez is boldoggá tett, mert van bennem egy ilyen félelem hogy mi van ha cukorbeteg leszek, meg jaj, mert nálunk az is vígan megy az ősök között, szóval ezen aggódtam kicsit, de cukorbeteg se vagyok.