Borsó már remekül van.

Éjszaka keveset aludtunk mindketten, konkrétan két és fél órát (3-tól fél 6-ig). Minden idegszálammal a macskára figyeltem, úgyhogy este 10-től csak bóbiskolva pihentem, és minden rezzenésére felébredtem (mondjuk azért a kúszás zaját "rezzenésnek" nevezni elég vicces, baromi hangos volt), úgyhogy tízpercenként felugráltam az ágyból, hogy hol a macska és jól van-e. Aztán 3kor éppen felriadtam a gyanús csendre egy ilyen tízperces etapból, és nem találtam a macskát sehol. Kicsit megijedtem. Végül benéztem az ágyam alá, ott van neki egy ilyen bunkere, ahova be szokott bújni aludni napközben, hát most is ott volt (nem tudom, hogy kászálódott be, de megtette). Csak a narancssárga ruhájának egy része látszott ki. Úgyhogy konstatáltam, hogy most alvás van a részéről, úgyhogy én is aludhattam végre.

Fél hatkor lett vége a remek pihenésnek, ekkor láttam, hogy szar a ruha, kell egy másik, mert ebből, ha egy kicsit is erősebben akarja, akkor kibújik egyszer. Úgyhogy fél hatkor azzal kezdtem a napot, hogy harisnyát vagdostam.

Igazából ma már tök jól van. Kocog, játszik, vadászik, evett is. Sőt, kikéretőzött pisilni. Úgyhogy volt is kint egy fél órát, játszott kicsit a többiekkel, aztán méltatlankodva vette tudomásul, hogy ennyi volt a buli, be kell menni. Szerintem ő semmilyen szinten nem tekinti magát gyengélkedőnek, csak kicsit gyanús neki, hogy fáj a hasa. De egyébként úgy viselkedik mint egy műtetlen macska.

Sajnáltam nagyon amikor behoztam, mert biztos utál egész nap bent lenni, de még nem merem felügyelet nélkül kint hagyni.

Szóval Borsó jól van, a kedélye is jól van (ma már dorombolt is), és a sebe is. Haladunk.