izgalmas interjú

Hétfőn volt egy remek interjúm Szél Bernadettel.

Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy az asszisztense, akivel végig emaileztem, és aki elém jött a 17-es kapuhoz, szintén TáTK-s volt, és tavaly együtt jártunk egy kurzusra. Beszélgettünk egy jót, amíg Dettire vártunk. 

A második meglepetés maga a "képviselőnő" volt, aki azonnal felajánlotta, hogy tegeződjünk, és a lehető legközvetlenebbül viselkedett. Nagyon kedves volt, humoros, és mindenre készségesen válaszolt. Azt mondjuk sejtettem, hogy kicsit néha beleveszi majd a pártja népszerűsítését, a kormány kritikáját, és ez így is lett, de ilyenkor visszatereltem a témára. Egyébként nagyon érdekes volt megfigyelni a tudatos kommunikációra utaló jeleket - a folyamatos szemkontaktust például, ami elsőre kellemetlen volt, de utána már tudtam én is tartani.

Az interjú jól sikerült, utána pedig Detti rohant a frakcióirodába, mert ülés kezdődött 10 percen belül. Annak ellenére, hogy készülnie kellett rá, magával vitt az LMP irodába - közben megmutatta a titkos parlamenti lépcsőket, amiken kb csak ők közlekednek -, körbevezetett, bemutatott a képviselőknek, meg a munkatársainak. Hihetetlenül kedves volt.

Aztán amikor elköszöntünk, mondta, hogy majd meghív az általa szervezett programokra, adott elérhetőséget Vadai Ágneshez és Szelényi Zsuzsához (mert hozzájuk nem találtam), és mondta, hogy szól is nekik, hogy majd keresem őket. A végén még hozzátette, hogy ha bármilyen segítségre szükségem van, amiben ő tud segíteni, keressem a későbbiekben is.

Aztán jött az általam is ismert asszisztenslány, és lekísért a bejárathoz. Közben mesélt egy csomót az épületről, meg mutatott érdekes dolgokat, például azt a liftet, amiben szék is van.

Vicces volt amúgy, mert az interjú után, amikor Dettivel mentünk az irodába, összefutottunk a Plankó-TBG-Botos trióval, akik épp ezt a videót mentek készíteni.

Egyébként meglepődtem, mert nagyon szimpatikus hely volt számomra az egész parlament, igzából teljesen mindegy volt, hogy ki jött szembe - akármilyen képviselő vagy karbantartó, vagy őr - mindenki mosolyogva, előre köszönt még nekem is, pedig én aztán bőven nem ott dolgozom. Amennyire féltem tőle, annyira jó élmény volt ez az egész. Vagy még annál is jobb. A legizgalmasabb tényleg az volt, hogy bemehettem a frakcióirodába, és megismertem az LMP munkatársait.

Nagyon jó volt.

Van egy olyan gyanúm, hogy a holnap reggeli, Dúró Dórás interjúm nem lesz ekkora élmény.