Megvan az utolsó vizsgám is, amitől tán a legjobban féltem és a legnehezebb volt, és valami elképesztő hihetetlen módon ötös lett. Mondjuk valószínűleg eléggé hatással volt az eredményre a több mint egy hetes tanulás..
Még nem fogtam fel igazán, hogy vége ennek a vizsgaidőszaknak, ahogyan azt sem, hogy az első félévemnek is. Valamint azt is nehéz elhinnem, hogy jobb lett az átlagom mint egész életemben eddig bármikor (általános iskolát nem számolva :D), mondjuk mérhetetlenül többet is tanultam.
Kíváncsi leszek igazán, jut-e nekem ösztöndíj. Ahogy nézem, meg átgondolom a többiek kurzusait-jegyeit, elméletileg bele kell, hogy lógjak (bár nekünk nem sima átlag alapján van számolva). Nagyon jó lenne..
Ez a "kíváncsi leszek" szófordulat meg olyan hülyeség. Igazából már kíváncsi vagyok most is, nem csak leszek. Viszont valahogy a jövőre vonatkoztatjuk az egészet, mert egy olyan kérdés van a fejünkben, amire csak a későbbiekben kapunk választ, tehát ezért a "leszek", viszont már jelenleg is furdal a kíváncsiság, szóval mégsem teljesen korrekt. Érdekes.
Csütörtök éjjel (péntek hajnalban) meg az urániában 50 Ft-os jeggyel lehet filmeket nézni! Ráadásul újakat. Mi az utóéletre meg utána a szabadesésre megyünk. Mondjuk meg fogok halni, mert már az utóélet is 00:45-kor kezdődik, én pedig könnyedén alszom el bármilyen izgalmas filmen akár napközben is, úgyhogy még nem tudom elképzelni, ezt hogyan fogom abszolválni, de igyekszem, és jó lesz!
Mondjuk a lányékkal megyünk, de mondtam D-nek, hogy oké (mert a többieket igazán kedvelem), csak úgy helyezkedjünk, hogy a lány ne mellettünk üljön, mert amikor a Lavinát néztük, akkor mellettem ült és a film első negyed órájában végig azt duruzsolta a fülembe, hogy ez szar, mert nem is beszélnek benne, inkább üljünk át a másikra. Meg nagyon hangosan eszi a popcornt.
Mindemellett (fú ez is milyen fura szó már, elég erőltetett kombináció) ismét nekivágtam a városnak Herr Puch-hal (eddig ugye otthon voltam, nem Budán), de pont a legszarabb időben hétfőn, szitáló hideg eső, köd (azt mondjuk szeretem), és ez a kettő simán kivédhető, mert eleve esőnadrágban indultam neki az útnak, de az a zöld fos amit itt Budapesten "sózás" néven az útra meg mindenhová szórnak, na az kivédhetetlen.
A bicajom tökig zöld lett, ráadásul ilyen fakó gusztustalan mocskos zöld, nehéz róla lemosni és félek hogy szétszedi a festését (meg a váltót, fékeket stb). Úgyhogy holnap szerintem valamikor lepucolom valami módon. De rájöttem, hogy talán érdemes lenne rárakni egy pár sárvédőt (:D), mert lehet tompítana valamit a dzsuván, úgyhogy hazafelé jövet bementem a kerékvárba, és kértem egy szimpi darabot, amit már kinéztem magamnak, mert amúgy nem szeretem a sárvédőket a bicajomon (ezen megfontolásból nincsen rajta jelenleg sem, igen télen elég idiótaság :D), úgyhogy ilyen diszkrétre gondoltam, de a csávó meggyőzött, hogy ennél hosszabb jobb lenne, úgyhogy holnap vagy valamikor megyek egyért. Vagy holnapután.
Az írrel meg tök jól haladok. Csak a napokban jöttem rá, amikor részletesebben utánanéztem, hogy az egész világon nagyjából kétmillióan beszélik, ami kicsit meglepett, de ám legyen, leszek én a nagyjából-kétmillió-egyedik.
Most pedig lasagne lesz a vacsora, meg mosogatás, hmm tasty, úgyhogy húzok is. D-t nem akarom baszogatni ezzel, mert holnap lesz az utolsó vizsgája és még hat tanulmányt el kell addig olvasnia.
A legjobb igazából az lenne, ha a lasagne megfőzné-sütné magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése