shit

A szemeszter első hete igen jól telt, rossz csak a statisztika volt (de ebből a gyak el is maradt, az elmélet pedig.. nem szeretnék gondolni rá), de vannak kifejezetten izgalmas és élvezetes óráim (Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok II, Társadalmi kapcsolatok, önszerveződő kapcsolathálók, A társadalom kulturális tagolódása, valamint a Humánökológia a társadalomelméletben is nagyon szuper volt, csak a vizsgától félek. Mondjuk, úgy igazán őszintén, mindegyik vizsgától félek. De ha rangsorolunk, akkor a Társszerktől a legjobban:D
Most, hogy ez az utolsó páratlan félévem BA-n, befostam úgy szépen és nőiesen, hogy mi van, ha nincsenek is rendben a krediteim, ha nem is fog kijönni a szükséges mennyiség, VAGY mi van, ha túlságosan is kijön és túllépem a 110%-ot és nyithatom a pénztárcámat.. De ahogy utánaszámoltam (ma még nem volt késő, holnapig van tárgyfelvétel), pont kijön a szükséges mennyiség + kb 8 kredit (ami a bukások utáni újabb tárgyfelvételekkel alakult szépen 8 kreditté, de a szabadon választható tárgyak kreditértékét is nagyon lelkiismeretesen betöltötték). Így kapásból le is jelentkeztem egy választhatóról, ami kreditek szempontjából szükségtelen, viszont amin már az órán berezeltem a vizsgától (ez az, ahogy nem szabad hozzáállni egy tárgyhoz), meg a tanártól úgy cuzámmen. De amúgy jó kis óra volt annak ellenére, hogy a tanár kevéssé szimpatikus. Van benne valami, ami miatt nem tudok rá az ambivalenstől eltérő módon tekinteni (amúgy A migráció szociológiája a tárgy).
Emellett még lebetegedni is sikerült ma délután, hihetetlen gyorsasággal és hatékonysággal. D-re vártam 4 órát az egyetemen csak úgy, és közben exponenciálisan nőtt a szarullétem mértéke - torokfájás, takony (de extrém mennyiségben), szédülés -, de holnap megyek haza, majd anyáék ápolnak:D D-vel megbeszéltük, hogy biztos a kedvenc tanárom (a fészbukos, rendezvényen mellémülős) szívja el az energiámat, mégpedig mosolygással, mert ma kb hatszor futottam/futottunk vele össze az egyetemen, arról nem is beszélve, hogy órám is volt vele, és végig mosolyog meg kacsint rám, és ezzel egyenesen arányosan lettem szarul, hát lám, itt a solution:D Ráadásul a villamoson is találkoztunk (ilyen már komolyan nincs, egyszer majd elkezdi azt gondolni, hogy valamiféle stalker vagyok), és ott tetőzött a mai napi torokfájásom/taknyolásom is.
Ez nyilván egy vicc volt, ne gondolja senki, hogy ilyen természetfeletti, ráadásul gonosz, mesebeli erőket tulajdonítok egy ilyen remek tanárnak, hogy fiatal lányok életerejét szívja el a mosolygás által. Nem feltételezem, hogy a szorgos olvasóim közül bárki erre vetemedne, de azért lehet, hogy valaki egyszer idetéved és megcsóválja a fejét, hogy na még egy idióta. Ami amúgy hidegen hagyna, de azért no.

A munka pedig szuper, ott tartok, hogy szeretem csinálni. A lány (a tulajdonos) éppen a héten állapodott meg még két beszállítóval, úgyhogy lesz még mit fordítani. De szeretem érezni, hogy hatékonyan dolgozom, meg azt, hogy fejlődöm a fordításban is.

Utálok taknyosan aludni.