meu amigo querido

Azt hiszem, május végén egy hétvégére megyek Varsóba!

Van nekem egy brazil barátom. Már említettem korábban egyszer talán. Még soha nem találkoztunk, de már pont 10 éve levelezünk egymással. És most úgy adódott, hogy a barátja Bécsben csinálja a Phd-jét, úgyhogy eljön meglátogatni. Eleinte úgy volt, hogy Budapestre is jön, aminek borzasztóan örültem, de aztán kiderült, hogy vannak barátai, akik eurotripet akarnak csinálni, amiben nincs benne Budapest (wtf? ezt azért még számonkérem), és akkor kimegyek én hozzájuk Varsóba, amikor éppen ott lesznek.

Nagyon menő, mert repülővel odavissza 13000 Ft, úgyhogy azt hiszem, ezt napokon belül leszervezem.

Egyébként annyira aranyos volt, mert amikor mondtam, hogy lehet, hogy a pénz miatt nem tudok elrepülni hozzá (akkor még stockholmról beszéltünk), akkor ő maga állt elő azzal, hogy ő bizony utánanézett, és talált buszt varsóba budapestről, és ő bizony ezt kifizeti nekem.

Hogy lehet valaki ennyire kedves? Soha nem is találkoztunk, és venni akar nekem jegyet.. Nagyon meghatódtam.

Nyilván fordított esetben én is így cselekednék.

Nagyon durva visszagondolni rá, hogy miken segítettük át egymást ezalatt a 10 év alatt. Volt, hogy együtt szilvesztereztünk az MSN előtt kettesben, volt, hogy anyukám "távgyógyította" (orvosi megoldást javasolt bizonyos egészségügyi problémáira) webkamerán keresztül, tőle tanultam meg  teljesen angolul (amikor elkezdtünk beszélni, a present simple igeidőn kívül semmit nem tudtam, egy évvel később pedig letettem a középfokú nyelvvizsgát csak a tőle elnézett nyelvtudásból) és van olyan is, amit nem fogok ide leírni, de életem egyik legkritikusabb napján és utána is ő segített.

10 év. És most találkozni fogunk! Annyira hihetetlen ez, és olyan izgatott vagyok, hogy remegek kicsit (ha izgatott vagyok, mindig remegek).

(de azért elég érthetetlen, hogy a barátai nem akarnak Budapestre jönni)

little people

Ma a Trafóban meg igazi őrültekháza volt, meg is fogadtam, hogy soha többet nem vállalok be olyan napot, amikor gyerekprogram van (most se vállaltam volna, de drága Zs barátnőm, aki éppen ruhatáros lett volna, másnapossággal küzdött, így hősiesen megmentettem és én mentem be helyette).

El lehet képzelni a százötven öt év alatti gyereket, akiknek legalább a fele sír, hisztizik vagy kiabál, és akkor hozzá lehet képzelni kétszer annyi szülőt, akik meg a faszba kívánják az egészet. Zűrzavar, rohangáló, kiáltozó és üvöltő kis emberek, nyűgös és türelmetlen szülők.

Sejtettem, hogy az érdeklődés nem fog kitartani a koncert mind a hatvan percére, és lőn, már a felénél kezdtek kiszállingózni először a helyzetet menteni próbáló szülők a magukat földhöz verő, bömbölő gyerekekkel, aztán jöttek, akik számára érdektelenségbe fulladt az egész, de azért a gyerekek egy jó része élvezte a koncertet.

Mindenesetre a pokol egyik bugyra biztos tele van kisgyerekes programokkal.

bambusz

Ja, azt mondtam egyébként már hogy a Pandával levelezem már egy hete?

Nem mondtam, haha.

Még a múltkor, amikor írtam is ide, hogy szombaton a csendesben lesz koncertje, na oda elmentem, és még aznap este írtam neki (kicsit számonkérte rajtam, hogy miért nem mertem odamenni hozzá személyesen, örült volna), és azóta hosszú (tényleg hosszú - kb A/4es oldalnyi) üzeneteket váltunk, nagyon kedves és érzékeny ember.

Jaj, de örülök, hogy megléptem ezt (pedig izgultam, hogy visszaír-e, de úgy tűnik, eléggé ok nélkül), egy izgalmas és értelmes ember ismeretségével lettem gazdagabb :)

Ennek örömére álljon itt egy gyönyörű mixe:

A fő utcai biciklisáv elképesztően, elmondhatatlanul jó lett, az eddigi halálfélelem-közeli állapotnak nyoma sincs, ha gyorsan akarok eljutni a Bem tértől a Lánchídig.
Váó.

Sőt, továbbmegyek, most már nem csak akkor fogok erre menni, ha sietni akarok (amúgy a rakpartot használom), hanem mindig. Szuper.

flow

Tegnap a Gólyába mentünk, mert Panda zenélt, és azt ugye látni/hallani kell minél többször. Tényleg fantasztikus zenét játszik, és erre jön még az, hogy különféle hangszeres zenészek improvizálnak az általa csinált alapra. Tegnap este volt egy hegedűs (Bakai Marci, aki itt éppen Pandával zenél), és egy hárfás, illetve a vége felé csatlakozott hozzájuk egy igen híres és jó zenész, Alizbar is valamiféle furcsa fúvós hangszerrel (azért furcsa, mert semmilyen szinten nem ismerem a fúvós hangszereket :D ).

Ez az egész annyira lélekemelő és katartikus volt, hogy az egyórás koncert vége felé már senki nem beszélgetett, nem volt nevetgélés, hanem mindenki az asztalra dőlve hallgatta, magába fordulva és a zenében gyönyörködve.

Számomra, aki nem zenélek, egészen hihetetlen, hogy hogy tud ennyi zenész előre nem megbeszélt módon, különféle hangszerekkel ilyen harmóniában játszani.

Panda alapja, amit játszott pedig mindig fantasztikus - önmagában is. Tényleg gyönyörű, hogy mindig magával ragad, mindig megérint, bármilyen hangulatom is van. Tényleg euforikus hangulatba kerülök ettől az embertől meg a zenéjétől. Főleg, hogy látom, mennyire természetesen jön ez neki, ahogy leül a DJ pult mögé a táskájára, és úgy játszik, aztán nem bírja sokáig és feláll és mozog a zenéjére, mosolyog és élvezi.

Holnap a Csendesben játszik. Ha jól néztem, szaxofon lesz az akusztikus része az előadásnak, úgyhogy biztos, hogy elmegyek megint. Minden alkalom egy élmény.

the discomfort zone

Az Alexandrában az Európa Könyvkiadó könyveire 40% kedvezmény van - még jó, hogy jön az ösztöndíjam.

Végre megveszem a saját Gyűrűk Urámat (4000 Ft!)

Illetve Franzentől is veszek valamit, a Diszkomfortzóna például baromi jó volt. (Hajlamos vagyok a könyvtárból olvasott, nagyon jó könyveket meg is venni utólag.) De a többire is kíváncsi vagyok, már rég ki akartam venni őket a könyvtárból, de annyira hatalmas könyvek (nem fértek be állítva a könyvtárpolcra sem), hogy még nem került rájuk sor. Szóval lehet a Javítások is bekerül a kosaramba.

Csak aztán meg jó volna színházba is menni, az ösztöndíj meg nem végtelen. Meglátjuk.

Így is nagyon örülök, meg izgatott vagyok, mert még pár hete vettem jegyet A nép ellenségére a Katonába, illetve szintén a Katonában lesz egy Radnóti-est, amin Mácsai és Fullajtár mondanak Radnóti verseket, hihetetlenül várom.

Kéne még pénz, hogy többet járhassak színházba és többször vehessek könyveket.

még egy sztárfotó,

csak hogy emlékezzünk rá így is - mire legközelebb hazajövök, már visszaáll a világ rendje, az öltözék lekerül.