meanwhile

D és M éppen túrós batyut sütnek, elég gyanús hang- és beszélgetésfoszlányokat kapok el innen az ágyból (néha olyan facepalmosakat), de csakazértse megyek ki.
Azért elég valószínű, hogy kurvafinom lesz.
Szeretem, amikor főznek ketten, mert tökre élvezik és tanulnak is közben.
Na kíváncsian várom az eredményt.

Ápdét:
Baromi aranyos, ahogy a sütő csilingelésére (hogy lejárt a sütési idő) mindketten egyszerre pattannak fel a filmjük elől és nyomulnak a konyhába megnézni, készen vannak-e a teremtményeik.

ma pedig

Ma pedig egyetem után D-vel elmentünk a Jászai mellé a Katona József utcába a Bábuskába, ami egy orosz kifőzde. Az ötlet a 444.hu-ról jött, aztán még a Cinken utánaolvastunk, mindezt tegnap, és még akkor eldöntöttük, hogy elmegyünk. Úgyhogy ma ez megtörtént és baromi jó ötlet volt!
Én borscsot ettem és céklás rakott harcsát, D pedig húsos pirozskit (meg a levesemből). Utána fojtásnak leküldtünk egy Napóleon tortaszeletet (amitől mindkettőnknek orgazmusközeli élménye lett, nem tudtuk, hogy a tele hasunktól sóhajtozzunk, vagy az ízorgiától). Mindezt teljesen reasonable áron.

Látjátok feleim, ilyen szuper dolgok történnek, ha az ember megkapja végre az ösztöndíját.

best of communism

Tanár crushhal tegnap arról is szó volt, hogy a youtube mostanában tök máshogy rakja az ajánlott videókat (régen tényeg az alapján, hogy milyen típusú videókat néztél, most már inkább az általad megnézett videók címe alapján keres).

Annyira aranyos volt, ahogy mondta, hogy "akkor már értem, miért van tele a youtube-om a Fel vörösök, proletárok munkásmozgalmi dallal. A múltkor viccből meghallgattam, azóta csak ezt ajánlja minden mennyiségben".
Ő tényleg annyira az az ember, aki viccből hallgatja a fel vörösök, proletárokat.
Jaj, imádom. Tudtam én már az elejétől fogva, hogy mennyire jófej.

Királyok, hercegek, grófok,
Naplopók és burzsoák,
Reszkessetek, mert feltámad
Az elnyomott proletár.

rizottó

Az is mutatja a rizottóhoz szükséges fehérbor szükséges és rendkívül finom voltát (nyilván savignon blanc), hogy az imént "rozittó"-t gépeltem be címnek. Meg enyhén szédülve és koordinálatlanul készítettem a vacsorát.
Finom a bor, na,.
A rizottó amúgy kész és gombás, és kurva jó. A rizottórizsből. Kurva jó.

A mai nap amúgy úgy telt, hogy hajnalban keltem, a 7:30as vonattal indultam Ajkáról, aztán 10re ideértem Budára, fél 12-re bementem D egyik órájára, amit a kedvenc tanár crush tart, aztán D-vel ottmaradtam a tanárcrushnál megbeszélni a szakdolgozati témáját (ja mert ez a tanár simán segít neki kitalálni a témáját annak ellenére hogy tökre nem is biztos hogy nála írja meg ilyenek, rászánja az időt és az energiát, istenem annyira jófej), aztán utána leültünk kint két padra és 4ig beszélgettünk. Csak úgy kötetlenül. A tanár crushhal. Mert D-t is bírja nagyon. És annyira jó volt köteltenül minden hülyeséget megtárgyalni vele, jaj de szeretem! Tényleg mintha csak haverok lennénk. Már csak a sör hiányzott (de van egy olyan érzésem hogy az se marad el sokáig).

Finom a rizottó, csináljatok ti is

láng zsolt és a teszkó

A helyi választási eredményekkel nagyon elégedett vagyok, meg szerintem a falu is.
A polgármester ugyanaz lett, mint aki már tíznél is több éve ugyanezen a poszton van. Őt támogatta a képviselőtestületből a többség, tehát egy "összefogás" alakult ki mögötte, ebben maga apukám is részt vett, mert már sok éve ő is a testület tagja. Most pedig alpolgármester lett :)

Polgármesternek a szokásoson kívül egyébként még két teljes mértékben inkompetens ember jelentkezett, egy óvónő, valamint egy helyi vendéglátós. A szavazatok számából jól érzékelhető, hogy a falu szavazó polgárainak legnagyobb része is látta, hogy ők semmiképp nem valók a posztra.
Képviselők közül pedig apa kapta a legtöbb szavazatot (487), ami elég jó érzés :)

És még jobb érzés, hogy egy erős balos, valamint egy erős jobbos város között elhelyezkedő falumban ismét, már tizeniksz éve független a polgármester.

Budapest fideszességén nemigen lepődtem meg (mondjuk a XI. kerületen igen), mi D-ékkel ismételten köszönthetjük a II. kerületben Láng Zsolt önelégült, jóllakott hernyóképét, zseniális.

Na most megyek fürdeni, mert aztán holnap a 7:30as vonattal megyek vissza Budára. Ma vettem a lidiben egy télisportokhoz alkalmas sálat, ami jó szűk és poláros, meg van benne nem polás rész is, fasza. Meg egy téli kesztyűt, amit futáshoz címeztek, de engem ez nem zaklat fel. Vannak rajta fényvisszaverős foltocskák is.
A tescoba meg bevetettem magam a 7000 Ft-nyi utalványommal, hogy most aztán elverem olyan dolgokra amiket amúgy sose, aztán amikor már úgy éreztem, hogy basszus, ideje átszámolni, mennyibe fog ez kerülni, mert már tuti túl van 7000 Ft-on, akkor kiderült, hogy éppen túlléptem a háromezret.
Szóval én még akkor se tudok nagy lábon élni, amikor van mit elköltenem.
De azért próbáltam erőltetni a dolgot, vettem rizottórizst meg óriás üveg olajbogyót. Ilyesmit. Kenyeret úgyis mindig én sütök, ilyen alap cuccok mindig vannak az albiban, úgyhogy itt tényleg csak a fancy dolgokról volt most szó, de azokat meg nem érzékeli kb a szemem, úgyhogy nehezen jött össze a dolog. Így se költöttem el mindet (csak a felét), mert a másik feléből anyának fizettem az ő dolgait, ő pedig az árát elküldte a számlámra.
Szóval ja, ha továbbra is járok majd kísérletekre, meg kell tanulnom drága dolgokat is észrevenni a teszkópolcokon. Jó, hogy most nem kell azt lesnem, hogy amit veszek, az lehetőleg mondjuk 300 ft alatt legyen, bármi is légyen az. Már csak tudni kéne élni vele.

My rodeo romeo, a cowboy god from head to toe

Kaptok egy ilyet, nagyon durva és egész napra a fejben marad (én szóltam).

Egyrészt tegnap picit megbetegedtem, a torkom baromira fájt, meg a fejem is, a füleim meg bedugultak. De ma ettől függetlenül töretlen lelkesedéssel vetettem be magam reggel 8-kor a CEUra, ahol kiderült, hogy ez egy egyszemélyes kísérlet, és tök jó volt. Jó, nem volt izgalmas, de jó volt ilyen új dologban részt venni.

Nagyon kedves lány volt a kísérletvezető, szerintem PHDs lehet, ő elmagyarázott mindent, aztán kaptam egy számítógépet (apple :D ez az egyetem költségvetési lehetőségeiről sokat elmond szerintem :D) meg egy fejhallgatót. Ezután 40 percig egymás után jöttek a sípoló hangok párban, és el kellett dönteni, hogy melyik volt a hangosabb. Ebből állt az egész.

Utána kimentem, beszélgettünk még picit a lánnyal, aztán megkaptam a voucherjeimet, 1500 Ft-nyi teszkós utalványt, és indultam is az egyetemre (de előbb a gyógyszertárba, ahol anya utasításai alapján "diclofenac hatóanyagú, gyors felszívódású, nem vényköteles" gyógyszert kértem, és kaptam, úgyhogy az egyetemre beérve be is vettem egyet, és csak most este kezdett újra fájni a torkom, szóval hatékony a szer). Még amikor toltam a biciklim a CEU előtt, akkor egy pasas megállított, hogy "csókolom! nem eladó a bicaj?" Áááá mondom dehogy!

Aztán elgondolkoztam, hogy semmi pénzért nem adnám tovább, ő már hozzám tartozik. Tényleg nagyon nagyon megszerettem, teljesen a részemmé vált. Sokan megnézik amúgy, futárok is, mert tényleg mutatós, de eladni, na azt nem! :)

Holnap lesz egy jó, meg egy fos órám (a tanár miatt az sajnos), aztán este D-vel megyünk ketten páros kísérletre, amiben együttműködést meg reakcióidőt vizsgálnak. És kapunk újabb 3000 Ft-nyi utalványt! :D Kár, hogy a környéken egy nyomorult teszkó sincs, csak a nyugatinál, de az meg ilyen egérlyuk jellegű, oda nem megyek. Viszont hétvégén megyek haza, és ott van egy nagy Ajkán, úgyhogy majd beszabadulok, és olyan kajákat fogok összevásárolni a 4500 Ft-nyi utalványunkból, amiket máskor sose szoktunk, haha!

Ísland og aðrir

355 euró a repülőút Izladra és vissza. Nagy álmunk D-vel. Ott tán még élni is tudnánk.

Lehet, hogy még egyszer... :)

Ma D lefotózott a budai rakparton, a Kacsa utcával szemben. Ez mondjuk semmilyen szinten nem lényeg, csak jött. A kép tetszett, tetszik, jól kifejez a mostani állapotomban, szakaszomban. Ezért úgy döntöttem, hogy leváltom fészbukon a profilképem, ami már 2011 óta ugyanaz, egy kép, amin Bellával vagyok.

Nagy döntés volt, mert hiába nem szeretném szakaszváltásként felfogni, de talán mégis mondható annak. 

De azért szívesebben mondanám azt, hogy ez egy egyszerű elfogadása és adaptációja a jelennek, ami nem végleges, folyton alakul, és most éppen itt tart - ettől Bella nem törlődik ki, a lovas életmód nem törlődik ki, hanem türelmesen vár, és én is várok arra, hogy egyszer újra tudjunk találkozni. Nem egyszer-egyszer lóra ülve, hanem ismét nyakig belemerülve, véglegesen.