hallom, hogy megérkezett D!

Éppen a bicaját köti le az udvaron.

Amúgy.
Június 6-án lesz a felvételim kisebbségpolitikára, ma kaptam az emailt.
Ez egyrészt nagyon nagyon jó, mert addig tényleg el tudom olvasni az irodalmat,
VISZONT
nem tudom hogyan szervezzem át a vizsgaidőszakomat úgy, hogy mindenre jusson rendesen időm egy nap csak egy dologból menjek vizsgázni, illetve ne azon kelljen aggódnom, hogy a felvételiről vajon beérek-e a tér és társadalom vizsgámra.
Még meglátjuk.

Mindenesetre jelenleg aktuálisabb foglalkoznivalóim a vacsora, a kókuszos répás keksz (dió nem kell bele, kicsípi a nyelvem) és a game of thrones új része.

Holnap először egyedül megyek bicajjal az egyetemre! Nagyon izgi.

Tulajdonképpen ezt már akartam mondani korábban is, de most akkor valóban mondom. Ha valaki lát az ELTE lágymányosi kampuszán (fúj ez a szó) az Északi és Déli épület között frizbiző embereket, akkor azok teljesen biztos, hogy mi vagyunk, szóval jöjjön nyugodtan oda, oszt játsszunk egyet.

bicikli

Most, hogy három napja egyfolytában használom a biciklimet (szerdán-csütörtökön egyetemre mentem D-vel bicajon, ma pedig D-vel és M-mel körbebicajoztuk a Margit szigetet és feltekertünk a Gül Babához), kezdek rájönni, hogy gusztustalanul, egyszerűen felháborítóan kevés kalóriát éget el az általam tett erőszefítésekhez képest.
Eltekerni tőlünk (Margit híd budai hídfő) az ELTÉre (Petőfi híd-Lágymányosi híd között) kb 20 perc, ha gyorsan megyünk, és 5 és fél kilométer. És ahhoz képest, hogy egyáltalán nem érzem tinglitanglinak a tempót, háromszor gondolom, hogy én akkor itt abbahagyom, kiírja a cardiotrainer a végén, hogy 4 kurva barack kalóriamennyiségét sikerült csupán elpusztítanom. Ez kb 165 kalória. Nincs egy fél snickers.
Ez azért dühítő.
De azért jelentősen erősödöm tőle, és elméletileg a lovaglás miatt fos baltérdemnek is jót tesz.

Egyébként meg nagyon élvezem, amennyiben nem kell iszonyúan sietni. A szigeten például nagyon jó volt ma, mert az eső miatt senki nem ment ki, amikor elállt, akkor is nagyjából 10-15 emberrel futottunk össze összesen. Baromi jó volt, gyakorlatilag mienk volt az egész. Utána meg feltekertünk a Gül Babához, az mondjuk nagyon kemény volt, de megcsináltam! Mondjuk nem a macskaköveken mentünk, hanem a Margit utca felől.
Több előrelépést is tettem/tettünk a teljesebb, zökkenőmentesebb (haha, szó szerint) élmény érdekében, ugyanis ma megvettem a hiperszuper új nyergemet, ami már végre elér egyik ülőcsontomtól a másikig és rugós is. Sajnos teljes mértékben nem tudtam még ma élvezni, mert az előző nyergem miatt ma is fájt még a fenekem, de azért nyilvánvalóan jobban esett ezzel a menés.
Másrészt pedig megrendeltem a bagaboo-mat!!! Képtelen voltam tovább várni, borzasztó rövidre állított vállpántú sima oldaltáskával bicajon működni. Hát még ha tele is van... Iszonyat. Ha nincs dugig megpakolva, legördül a hátamról és lefittyed oldalra, ha pedig meg van tömve, egyszerűen vágja a vállamat ahogyan feszíti hátra a súly a táskát, egyáltalán nem fekszik fel a hátamra.

Most éppen D kívánságára tejberizst főzök, mindjárt kész, aztán nézek egy részt a My So-Called Life sorozatból (nagyon ajánlom mindenkinek, zseniális), aztán alszom, mert igen elfáradtam.

Veszek egy bagaboo táskát. Így fog kinézni szerintem:

M-es Messenger táska, k. drága, de a lovas könyv lektorálásából lett 15ezrem, meg hozzácsapok még pár ezret és meg tudom venni :) Elméletileg nagyon fasza, meg biztos hogy kényelmes és praktikus. És ha sok évig működőképes, akkor már megérte.

Azért bordó, mert az megy a legtöbb ruhámhoz. Anya mondta :D De azért D-t is megkérdezem hogy szerinte mi nézne ki jól, mert iszonyatos esztétikai érzéke van. Én is látom azért, mi a szép, meg kreatív vagyok, de D-hez képest a legtöbb ember kreativitása és hasonló jellegű tehetsége elenyésző, tehát szeretem az ilyet rábízni.

tavaty

Kint voltunk anyával a kertben, segítettem neki csákányozni, ásni, virágot ültetni meg fát metszeni. Három órát voltunk kint, ezalatt Csilit is sikerült megnyírni, mert már egy hete vakarja le a szőrét magáról, mert melege van, befülledt alá és kicsípte a bőrét. Szóval ideje volt elbánni a bundájával, most már nem vakarózik annyit, és jól is néz ki. A feneke alatt lévő kakás "pelenka" rész volt a legundorítóbb, de anya hozott ki orvosi gumikesztyűket és azzal végeztem a dolgom.

Ahogy hordtam ki a lemetszett ágakat a hátsó kertbe, ami gyakorlatilag a legelőnk, észrevettem, hogy annyira zsenge és friss a most kinőtt dús fű, hogy nyikorog a talpam alatt. Egyből az jutott eszembe, hogy Bella mennyire szeretné ezt, egész nap fel se nézne, csak tömné a fejét és csak a tépkedés, meg a rágás hangját lehetne hallani. Imádom azokat a hangokat.
Azér nagyon hiányzik a hátsó kertből a/egy ló.

E két kép színéért elnézést kérek, nagyon szarul fotózta aki fotózta.

Szép lóállat az ad libitum etetett széna mellett

Jaj, de szép ló ez. Csodaszép aranysárga kisbéri.

Ő lett végül a befutó.

Igaz, hogy a női, fehér-lila változatért indultam, eszembe se jutott, hogy akár férfit is vehetek, és lám, a férfi sokkal jobban nézett ki. A fehér-lilával is ki tudtam volna békülni, de így teljes a szerelem. Szerencsére, bár minden képzeletemet felülmúlta, simán át tudok lépni fölötte és fel tudok ülni rá.

Két változata volt ennek a fajtának férfin belül, egy régebbi meg újabb modell, ami a barátunk elmondása alapján (aki ott dolgozik a bicajos részlegen, szóval ő segített végig) csak a dizájnban más, szóval az alapján választottam, hogy melyik jön be jobban külsőre. A másik az nem kékes, hanem pirosas, de kevesebb benne a piros mint ebben a kék, szóval ez jött.

Igazán menő és nagyon jó vele menni, csak a nyereg elég análvadász, de majd úgyis megyek haza és akkor körülnézek Ajkán a teszkóban. Úgyis kapok húsvétra onnan egy lekötőt, jó vastag láncosat, akkor már lehet nyerget is venni.

Ahogy hazaértünk vele, leszedtük a kocsiról és mentünk is ki a Margitszigetre D-vel és M-mel. Vittük a frizbit is, szóval jó sokat mozogtunk. Most szerencsére alig lézengtek a szigeten az emberek, csak az elszánt kutyások voltak kint, így tudtunk jó messzire állni egymástól és úgy dobálni, és bár szél volt, de nagyon fasza a frizbi. Alig várom, hogy szélcsendben is kipróbáljuk.

Amikor besötétedett, visszaültünk a bicajokra és mentünk még egy jó nagy kört ott, már bekapcsolt lámpákkal (! menő), aztán fel a hídra és haza. Ez a haza nem egy nagy túra, mivel két sarokra lakunk a budai hídfőtől, de azért sok ember volt a járdán, kellett figyelni nagyon.

Nagyon nagyon örülök, hogy megvettem, igazán hasznos társam lesz.

Viszont rooooohadtul elfáradtam!

A kapucnis pulcsit is kitaláltam, milyen lesz, igazából H&M árban van, szóval még gyűjtögetek rá aztán BAMM, enyém!

Ilyen , és zöld!

Jaj de fáradt vagyok.

nnnnnna

Frizbi megvan, szép videotip sárga, és a mai orkán erejű szélben ki is próbáltuk az egyetemen! Mindenki röhögött hogy kik ezek az idióták, gyakorlatilag olyan hülyeség szélben frizbizni mint szélben tollasozni. De elég fasza darab ez, szóval ha nem messze álltunk egymástól, tök jól lehetett dobálni. És TETSZIK! Megért részemről 1700 Ft-ot.
Bicikli pedig holnaap!! Remélem jó idő lesz, mert akkor D-vel ki is megyünk a szigetre gyakorolni kicsit, ott legalább nincsen annyi bicajos, mármint hogy ANNYI nincs, a gyalogosokat meg azért tudom kezelni.

Egyrészt sieglinde, van egy közös képünk! D-t meg magamat jól bekarikáztam rajta. :D

Másrészt pedig itt egy mai kép, amin teremtményemmel vagyok lefotózva.

A dagadó kabátzsebeimtől kellemesen szélesnek tűnök.
Kitakartam a konzulensem nevét, hogy a későbbiekben majd hadd szidjam kicsit. Majd a korábbi bejegyzéseimből is kitörlöm. (update: ez megtörtént, így bocsi ha ismét kirakta a news feedbe a bejegyzéseket)
Ma adtam le a cuccot, jól esett azért megszabadulni tőle, de azért büszke is vagyok.