Valami különös oknál fogva a család eldöntötte, hogy Borsó, a legszociálisabb macskánk mostantól bejöhet a házba. Még mindig nem nagyon értem, hogyan született meg ez a döntés, de örülök neki. Azaz egyszerre örülök és vagyok kicsit bizonytalan a dologgal kapcsolatban. Elég fura ugyanis. Nálunk az állat az mindig kinti dolog volt, kivéve a Csilit, mert ő az első, aki az előszobáig bejöhet. (Ez így amúgy nem pontos, mert a születésem előtt voltak macskák a házban, csak aztán elpusztultak, és utánuk már nem jöhetett be a többi)
Szóval ma fogtam a Borsót, és behoztam a szobámba. Időnként már volt bent, amikor az ablakon beengedtem és a radiátoron fetrengett órákig, de a belső párkányon, illetve a radiátoron túl még nem járt. Úgyhogy ma fura volt neki, hogy az ágyamra tettem, de bejött a dolog, kifejezetten élvezte.
Itt volt kb 3 órát, közben olvastam, neteztem, videót néztem, megint olvastam, és ő mindvégig bújt hozzám és dagasztotta amit ért. Szóval összességében szerintem jó lesz így. Ha mindennap bejön, és mondjuk mindig egy kicsivel többet marad bent, akkor egész hamar megszokja szerintem a lakást, bár azért elég félős állat. Egyelőre az a cél, hogy a szobámban biztonságban érezze magát.
Ja, egyébként kijárós macska lesz, csak addig maradhat a házban amíg mi is itt vagyunk, illetve ameddig szeretne, nyilván.
Szóval itt bent dorombolt vagy három órát, aztán már kezdtem kicsit kényelmetlenül érezni magam, hogy most akkor mi lesz, hogy itt alszik egyből az első este? Vagy mivan? Elmentem közben fürdeni, bár nem tudtam, hogy ha itt hagyom egyedül, mit fog művelni. De elmentem, aztán amikor végeztem, láttam, hogy az ablak előtt ül, és ki akar menni (úgy tűnik, nélkülem nem olyan izgi a bentlét). Szóval kiengedtem. Jobb így mindkettőnknek, így első nekifutásra.
Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.


De szép :)
VálaszTörlés